Adatvezérelt HR-stratégia a gyakorlatban: egyszerre segíti a döntéshozókat és a szakembereket is
Üzleti célok, munkaerőgazdálkodás, létszám, fluktuáció, túlórák és szabadságok: csak néhány azok közül a legfontosabb pontok közül, amelyek a HR- és szakmai vezetőket naponta foglalkoztatják. Szerencsére most már vannak olyan mutatók, amelyek segítenek ezek menedzselésében.
Napi szinten merülnek fel olyan emberi erőforrás gazdálkodási kérdések, amelyek megválaszolása akár jelentősen befolyásolhatja az adott vállalat teljesítményét.
Feszültséghez vezethet, ha az adott részlegnél a szükségesnél alacsonyabb statisztikai létszámmal kell megoldanunk a szakmai feladatok elvégzését. De ugyanígy gondot okozhat az is, ha nagyobb létszám áll rendelkezésre, mint amennyit a szakterület igényelne. Gondoljunk csak arra, hogy a túlfoglalkoztatottság a bérköltségek indokolatlan emelkedését okozza, az alulfoglalkoztatottság azonban az elvégzett munka minőségének rovására mehet, és egy idő után óhatatlanul a dolgozók kimerültségéhez, idővel pedig elvándorláshoz, növekvő fluktuációhoz vezethet.
A HR-esnek fel kell mérnie, hol vannak betöltetlen pozíciók és miért. Ebben természetesen elengedhetetlen az egyes üzleti területek vezetőinek bevonása, helyzetértékelése. Az üres állások okának felkutatásához pedig azzal is tisztában kell lenni, hányan mentek el a cégtől az utóbbi években, közülük kik távoztak önszántukból és kik azok, akiket a cég küldött el.
A teljes cikket az adozona.hu oldalon olvashatja el.
A tartalom a NEXON megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában az HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
Miért fontos a HR-stratégia, és mitől lesz jó?
„Már megint sok a túlóra, hárman is fenyegetőznek azzal, hogy kilépnek, csináljatok már valamit, mert így is alig tudtunk felvenni embert.” Ilyen, és ehhez hasonló üzeneteket gyakran kapnak a vállalati HR-sek a menedzsment részéről. Szerencsére ma már vannak olyan mutatószámok, amelyek segítenek felmérni, mely területen vannak tartósan betöltetlen állások, akik elmentek, miért mondtak fel, például azért, mert elégedetlenek voltak a munkakörülményekkel, vagy azért szívta el őket a konkurencia, mert nem kaptak elég fizetést.
