Amit a NAV-bekötésről tudni akart, de nem merte megkérdezni!

Mindenekelőtt azt érdemes tisztázni, hogy a 2018. július 1-jétől hatályos új szabály magyar adóalanyokra vonatkozik. Nekik nemcsak a belföldön, hanem valamennyi, tehát külföldön készített számlákról is adatot kell szolgáltatniuk a NAV felé. E kötelezettség ugyanis független a számla létrehozásának földrajzi helyétől. A lényeg, hogy a számlakibocsátásra kötelezett belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen és a számla legalább 100 ezer forint értékben tartalmazzon egy másik belföldi adóalanyra áthárított adót.

Azt is jelenteni kell, ha másik EU-tagállamban vagy harmadik országban lévő cég magyar adószámára állítunk ki számlát áfa felszámításával, feltéve, hogy annak mértéke eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. Hiszen ez esetben is belföldi adóalanyok közötti ügylet valósul meg. Ha viszont a számla nem tartalmaz áthárított áfát, akkor másik EU-tagállamban vagy harmadik országban végrehajtott adómentes termékértékesítésről számlázó programmal kiállított számla adatairól nem kötelező online adatszolgáltatást teljesíteni. Az összesítő nyilatkozattételi kötelezettséget (az A60-as nyomtatványt) az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség bevezetése nem érinti.

Áthárított adó hiányában az adatszolgáltatási kötelezettség a belföldi fordított adózás alá eső ügyletekre sem terjed ki. Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség bevezetése ennek megfelelően nem érinti – az áfa-bevallás 07-08. lapjain – a fordított adózás alá eső egyes gabonák, olajos magvak, acélipari termékek ügyletekről teljesítendő adózói nyilatkozatot.

Az adatszolgáltatás technikája egyébként olyan lesz, hogy ne okozzon problémát, ha az adatot nem belföldről küldik. Az online adatszolgáltatás – megfelelő, tehát erre tökéletesen felkészített számlázó program használatával – teljesen automatikus lesz. A sajtóban már többször is taglalt „tokencsere”, „nyugtázó üzenet” vagy „számlánkénti eredményesség lekérdezés” tehát nem a könyvelőkre, hanem a számlázó szoftverre vonatkozik. Ami azt jelenti, hogy e tevékenységeket a számlázó programok végzik majd úgy, hogy ezzel kapcsolatban sem a vállalkozónak, sem a könyvelőnek semmilyen extra teendője nem lesz. A számlázó programok utólag kijelzik majd, hogy mely számlákat kellett elküldeni a NAV felé, és hogy az adatokat az adóhatóság befogadta-e, vagyis az utólagos ellenőrzésre azért lesz lehetőség. Alapvetően azonban a számlázás alatt vagy után nem lesz külön adminisztrációs feladat.

Pluszterhet csupán a NAV-os regisztráció jelent, miután ezt a 100 ezer forint áfa és afeletti tartalmú számlát kibocsátók kötelesek elvégezni az onlineszamla.nav.gov.hu oldalon. Ám vállalkozásonként csak egyszer kell regisztrálni, „az adózó, az adózó törvényes képviselője, illetőleg állandó meghatalmazottja élő KÜNY tárhelyes (a továbbiakban korábbi nevén: ügyfélkapus) hozzáféréssel”. Ebben remélhetőleg a könyvelők is tudnak segíteni ügyfeleiknek.

Fontos, hogy az online adatszolgáltatás kiterjed azokra a kézi számlatömbbel kibocsátott számlákra is, amelyek legalább 100 ezer forint áfát tartalmaznak. Azok a vállalkozások, akik ehhez bármilyen okból nem tudnak, vagy nem akarnak NAV online számlázó szofvert használni, kötelesek a kézi számlatömbbel kibocsátott számlák adatait egy erre rendszeresített NAV-os felületen begépelni. Ennek határideje öt nap, ha azonban a kézi számla áfa-tartalma minimum 500 ezer forint, akkor mindössze 24 óra. A vállalkozónak és a könyvelőnek kell megállapodnia egymással abban, hogy e plusz adminisztrációs terhet (és annak felelősségét, valamint költségét) melyikük vállalja be. Amennyiben a könyvelő, akkor a vállalkozó számíthat arra, hogy az ebből fakadó költségét valószínűleg áthárítja rá. A lényeg, hogy figyelni kell a pontos adminisztrációra, mert annak elmaradása esetén a NAV akár félmillió forint bírságot is kiszabhat – méghozzá számlánként!

A cikk teljes szövegét az Adózóna.hu oldalunkon itt olvashatja el.