Bár a kormány 105 milliárdot rendezett, bőven maradt tartozásuk a kórházaknak
Az adósságrendezés módja és összege miatt az eszközszállítók jártak a legrosszabbul.
Az adósságrendezés módja és összege miatt az eszközszállítók jártak a legrosszabbul.
Az OKFŐ főigazgatója új megközelítéssel javasolta a kórházak akut pénzügyi problémáinak rendezését, de az ötletére nem volt vevő az “ágazatvezetés”. Közben Gulyás Gergely miniszter azzal nyugtat, hogy az állam több mint 60 milliárd forintot szán adósságkonszolidációra, és ha kell, év végéig megint adnak pénzt.
Ha nem tud egy önkormányzat mit kezdeni az adósságával, akkor a hitelezők eljárást indíthatnának, a településhez kirendelt költségvetési biztos pedig a helyi vagyont is értékesíthetné, ha megvalósul a Belügyminisztérium javaslata.
Mélyelemzik a kórházak gazdálkodását, mielőtt a kormány elé vinnék az összesen 108 milliárdos adósságuk rendezését.
Hárommilliárd dollár értékben készül kötvényeket eladni Kína második legnagyobb bankja, a China Construction Bank (CCB). Az érdeklődők nemcsak hagyományos pénzben fizethetnek.
A szervezet szerint egyértelművé vált, hogy a beszállítók türelme elfogyott.
A beígért összegnek csak egy részét szánja a kormány a kórházi tartozások rendezésére, a többit szétosztják a jobban teljesítő intézmények között.
Előbb jött a csődbiztos Csanádpalotára, mint az egy hónapja megígért pénz, így egyelőre érintetlen marad a 72 millió forintos gyorssegély. Ha előbb jön a pénz, mint ahogy hivatalosan kirendelik a csődbiztost, akkor talán az adósságrendezési eljárás is elkerülhető lett volna.
Ettől egyelőre nem kell tartania azoknak, akiknek 300 forintnál kisebb adósságuk van, és azt eddig nem rendezték az aukciós portál felé. De a cég által kiküldött, akár több tízezer felszólító levélből azért az is kiolvasható, hogy az év végével a Vateránál is jobban örülnének annak, ha az a sok kicsi pénzmag náluk állna össze egy nagy méretű bevételi összeggé.
A kormány 60 milliárd forintot csoportosított át a kórházak adósságának rendezésére a központi tartalékból.
Bár az amerikai pénzintézet két hete bejelentette távozási szándékát a magyar lakossági piacról, az utóbbi napokban két újabb hitelajánlattal támadja az embereket.
Adósságrendezést kezdeményezett az esztergomi önkormányzat ellen a Tatabányai Törvényszéken Gimesi Sándor vállalkozó, mert a testület nem fizette ki cégének a Mária Valéria mélygarázzsal kapcsolatos, korábbi adósságrendezési eljárásban jogerősen megítélt összeg utolsó részletét.
Esztergom képviselő-testülete csütörtöki ülésen megszavazta, hogy kifizeti azt a hiányzó 72 millió forintot, amelynek elmaradása miatt a mélygarázs építtetője fenntartotta az önkormányzat ellen indított adósságrendezési kérelmét. Így viszont visszavonja azt.
Az adósságkonszolidáció ellenére finanszírozási gondokra számít több olyan önkormányzat, amelyek fürdőt üzemeltetnek – írja a Napi Gazdaság.
Adósságrendezési eljárást rendelt el a Zalaegerszegi Törvényszék Pölöskefő önkormányzatánál – derült ki a törvényszék hirdetéseiből, amelyeket országos napilapokban tettek közzé kedden.
Nyílt levélben tiltakozott az önkormányzatok adósságrendezése miatt Hajdúszoboszló polgármestere. Sóvágó László szerint a jól gazdálkodó városok fizetik a rosszul gazdálkodók önkormányzatok tartozását. Példaként említette Debrecent, ahol szerinte 30 milliárd forintot vállal át az állam, miközben a hitellel nem rendelkező települések között összesen tízmilliárd forint kompenzációt osztanának szét. Utóbbiak közé tartozik Hajdúszoboszló is.
Az európai országok az adóssággondjainak megoldásához nem jutottak közelebb, de lélegzetvételnyi időt kaptak a válság hullámain, hogy átgondolják, hogyan tovább. Több megoldás is van, de mindegyik fájdalmas.
Már 2008-ban mindenki tudta, hogy az önkormányzatok adósságát konszolidálni fogják – erről beszélt egy májusi testületi ülésen Esztergom korábbi polgármestere, Meggyes Tamás, akinek vezetésével a város 26 milliárdos adósságot halmozott fel. Az általunk megkérdezett önkormányzati vezetők 2008-ban nem tudtak ilyen közelgő fordulatról, de Meggyes szavai – és az azóta történtek – igazolhatják, hogy Orbán Viktor a 2006-os választások után eladósodásra biztatta a fideszes településvezetőket.
Átvállalta az állam a 14 külön eljárásban kezelt, ötezer lakos alatti kistelepülés adósságállományának mintegy 80 százalékát – írja a hétfői Blikk a nemzetgazdasági tárcától kapott tájékoztatásra hivatkozva.
Míg a többi budapesti kerület adósságának 40 százalékát vállalja át az állam, Csepel esetében ez az arány 70 százalék - írta a Csepel.info csütörtök este. Az önkormányzat az MTI-nek megerősítette a hírt.