Súlyos betegség, amely gazdasági károkat is okozhat, a Romániában azonosított juhhimlő, bár viszonylag alacsony a kockázata, hogy Magyarországra is átterjedjen. A fertőzés eleve egy, a közös határtól távoli megyében ütötte fel a fejét, és a tavalyi 3 mázsányi juh- és kecskehús-behozatallal sem mondhatnánk, hogy meghatározó lenne az ágazat a két ország közötti külkereskedelemben. Azért vannak kockázatok.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Több szempontból – csapadékanomália, talajszárazság – is hasonló a három évvel ezelőtti durván száraz nyárhoz az idei kiindulóhelyzet. Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy most már a Kisalföldön is aszályos állapotok uralkodnak.
A fogyasztóvédelmi hatóság szerencsére leírta, hogy lehet felismerni a romániai szamócát.
A zálogjogosultak egy része szintén Leisztingerhez köthető.
Mezőgazdasági szempontból nem indul kedvezően a nyár: egyre fokozódik az aszály, az első hőhullám is megérkezett. A hétvégén jön egy hidegfront, de nem hoz sok csapadékot.
A szombat este kiadott kormányrendeletek szerint megszűntek a korlátozások okai.
Az agrárközgazdász szerint borzasztó évük lesz idén a gyümölcstermesztőknek.
És ha már bejelentették a „jó hírt”, gyorsan brüsszeleztek is egyet a közleményben.
Az ágazat modernizálását, a térség gazdaságának fejlődését és a munkahelyteremtést is zászlajára tűzte.
A Szlovákiában megjelent afrikai sertéspestis kapcsán kiemelten fontos, hogy a hazai állattartók szigorúan tartsák be a magyarországi megelőzési intézkedéseket és járványvédelmi szabályokat – mondta Nagy István agrárminiszter.
Az állatok gazdája kórházba került, annak férje pedig nem volt hajlandó gondoskodni róluk, így azok a környező földeken próbáltak élelmet keresni, megkárosítva az ottani gazdákat.
A helyiek attól tartanak, újabb száj- és körömfájásos, leölt állattetemeket is a településre visznek majd. Videóriportunk Peresztegről.
Kétmilliárd forintot oszt szét az agrártárca azok között, akik bezárják a telepüket, hogy csökkentsék a járvány terjedését, de csak a Dél-Alföldön 1200 telep van, ahol több tízezer ember dolgozik, így ez a pénz semmire nem elég.
A magyar mezőgazdaság helyzetéről beszéltek az OTP agrárszakértői, valamint Viski József államtitkár a pénzintézet által szervezett sajtóreggelin. Szó volt agrártámogatásokról, a szektor helyzetéről és kilátásairól is. Egy fontos bejelentés is elhangzott.
Részletesen válaszolt a HVG által küldött kérdéssorra a ragadós száj- és körömfájás vírusról a burgenlandi tartományi kormányzat. Válaszukból kiderül, lezárnak-e további határátkelőhelyeket, veszélyben van-e az osztrák talajvíz, és hogy ők miként reagálnának, ha kimutatnák egy állattartó telepen a száj- és körömfájást.
Már eddig is több tízmilliárd forintos kárt okozott a ragadós száj- és körömfájásjárvány, a piaci félelmek azonban ennél is jóval komolyan problémát okozhatnak akár hosszabb távon is. Erről is beszélt Nagy István agrárminiszter, aki arra is felhívta a figyelmet: nem azzal van a baj, hogy lazák lennének a higiéniai előírások, hanem hogy nem tartják be azokat.
A Nébih szerint a vírus “gyakorlatilag már folyamatosan jelen van hazánkban”.
A cél kiemelten a ragadós száj- és körömfájás továbbterjedésének megállítása.
