Az agyát hibáztassa, ha megszakad a szíve
Megszakad a szíve, fáj a szíve érte - kiderült, hogy ezeknek a szófordulatoknak sokkal több köze van a valósághoz, mint eddig hittük.
Megszakad a szíve, fáj a szíve érte - kiderült, hogy ezeknek a szófordulatoknak sokkal több köze van a valósághoz, mint eddig hittük.
Az elhízott embereknek kisebb lehet az agyuk – ezt állapította meg egy kutatás, amely szerint a legnagyobb különbség a sok hasi zsírral rendelkezőknél jelentkezik.
Már napi hét óra monitor előtt töltött idő után is látszik, hogy a kisgyermekek agyának külső rétege változik. Hogy ez mit jelent, még nem tudni, de az amerikai orvosok azt mondják, a kicsik inkább ne is üljenek képernyő elé.
A világhírű neurológus, George Paxinos legújabb kutatási eredményét egy új bolygó megtalálásához hasonlítja, ugyanis az agy olyan részére bukkant, amely nem volt ismert az orvostudomány előtt. A felfedezés különböző neurológiai betegségek kezelését segítheti.
Átlagosan két hónappal hosszabbítja meg a páciensek életét az agresszív agydaganat, a glioblastoma elpusztítására alkalmazott lézerkezelés a kemoterápiához képest visszatérő tumor esetében – állapították meg a Washington Egyetem orvostudományi karának kutatói.
Egy német kutatócsoport szerint két agyi terület méretével függ össze, hogy azonnal elvégezzük-e tennivalóinkat, vagy mindig inkább későbbre hagyjuk azokat.
Testtömegükhöz képest nagyobb aggyal rendelkeznek, ezért okosabbak a madarak és emlősök (köztük az emberek), mint a halak, a hüllők és a kétéltűek.
Az agy megismerése továbbra is korunk egyik legnagyobb kihívása – a kutatók régóta próbálják megfejteni, különböző aspektusokból vizsgálni a működését. Gyakran egymásnak ellentmondó eredmények születnek, talán ennek eredménye, hogy mindmáig számos, az aggyal, az idegrendszeri betegségekkel kapcsolatos tévhit tartja magát. Dr. Györfi Orsolya, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) neurológusával beszélgettünk róluk.
Izgalmas projekten dolgoznak az MIT kutatói: sikerült elérniük, hogy pusztán gondolatok révén irányíthatóvá tegyenek egy robotot, a hibás manővereket pedig egy egyszerű suhintásával korrigálhatóvá tegyék.
Számítógépes modellel fejtették meg amerikai tudósok, miért nőtt aránytalanul nagyra az ember agya az evolúció során, eredményeik szerint a legfontosabb tényezők nem társadalmiak, hanem gazdaságiak voltak: az élelem megszerzése, tárolása, eszközök készítése.
Évek óta nem volt olyan láz egy "optikai csalódás" körül, mint ami a napokban tűnt fel az interneten. Ezúttal nem a szemünkre, a fülünkre kellene hagyatkoznunk, és már a tudomány is megszólalt, hogy tisztázza a kérdést.
Mikroszkópos vizsgálatnak vetik alá az október 1-i Las Vegas-i lövöldözés elkövetőjének, Stephen Paddocknak az agyát a kaliforniai Stanford Egyetemen, ám bármit is találnak a kutatók – ha egyáltalán találnak valamit –, az eredményeik valószínűleg nem adnak választ arra a kérdésre, mi vitte rá a férfit az 59 halálos áldozatot követelő tömegmészárlásra.
Nem, nem nyomdahibáról van szó.
Az agy súlyáról is árulkodik az ásításunk hossza – állítja egy új amerikai kutatás.