Az agyát hibáztassa, ha megszakad a szíve
Megszakad a szíve, fáj a szíve érte - kiderült, hogy ezeknek a szófordulatoknak sokkal több köze van a valósághoz, mint eddig hittük.
Megszakad a szíve, fáj a szíve érte - kiderült, hogy ezeknek a szófordulatoknak sokkal több köze van a valósághoz, mint eddig hittük.
Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban dolgozó Orbán Gergőnek és kutatótársainak lényeges különbséget sikerült feltárniuk a manapság legelterjedtebb és leghatékonyabb mesterséges és a valós rendszerek között.
Az elhízott embereknek kisebb lehet az agyuk – ezt állapította meg egy kutatás, amely szerint a legnagyobb különbség a sok hasi zsírral rendelkezőknél jelentkezik.
Már napi hét óra monitor előtt töltött idő után is látszik, hogy a kisgyermekek agyának külső rétege változik. Hogy ez mit jelent, még nem tudni, de az amerikai orvosok azt mondják, a kicsik inkább ne is üljenek képernyő elé.
A világhírű neurológus, George Paxinos legújabb kutatási eredményét egy új bolygó megtalálásához hasonlítja, ugyanis az agy olyan részére bukkant, amely nem volt ismert az orvostudomány előtt. A felfedezés különböző neurológiai betegségek kezelését segítheti.
Átlagosan két hónappal hosszabbítja meg a páciensek életét az agresszív agydaganat, a glioblastoma elpusztítására alkalmazott lézerkezelés a kemoterápiához képest visszatérő tumor esetében – állapították meg a Washington Egyetem orvostudományi karának kutatói.
Egy német kutatócsoport szerint két agyi terület méretével függ össze, hogy azonnal elvégezzük-e tennivalóinkat, vagy mindig inkább későbbre hagyjuk azokat.
Testtömegükhöz képest nagyobb aggyal rendelkeznek, ezért okosabbak a madarak és emlősök (köztük az emberek), mint a halak, a hüllők és a kétéltűek.
Az agy megismerése továbbra is korunk egyik legnagyobb kihívása – a kutatók régóta próbálják megfejteni, különböző aspektusokból vizsgálni a működését. Gyakran egymásnak ellentmondó eredmények születnek, talán ennek eredménye, hogy mindmáig számos, az aggyal, az idegrendszeri betegségekkel kapcsolatos tévhit tartja magát. Dr. Györfi Orsolya, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) neurológusával beszélgettünk róluk.
Izgalmas projekten dolgoznak az MIT kutatói: sikerült elérniük, hogy pusztán gondolatok révén irányíthatóvá tegyenek egy robotot, a hibás manővereket pedig egy egyszerű suhintásával korrigálhatóvá tegyék.
Számítógépes modellel fejtették meg amerikai tudósok, miért nőtt aránytalanul nagyra az ember agya az evolúció során, eredményeik szerint a legfontosabb tényezők nem társadalmiak, hanem gazdaságiak voltak: az élelem megszerzése, tárolása, eszközök készítése.
Évek óta nem volt olyan láz egy "optikai csalódás" körül, mint ami a napokban tűnt fel az interneten. Ezúttal nem a szemünkre, a fülünkre kellene hagyatkoznunk, és már a tudomány is megszólalt, hogy tisztázza a kérdést.
Mikroszkópos vizsgálatnak vetik alá az október 1-i Las Vegas-i lövöldözés elkövetőjének, Stephen Paddocknak az agyát a kaliforniai Stanford Egyetemen, ám bármit is találnak a kutatók – ha egyáltalán találnak valamit –, az eredményeik valószínűleg nem adnak választ arra a kérdésre, mi vitte rá a férfit az 59 halálos áldozatot követelő tömegmészárlásra.
Egy polgárháborús tömegsírból kerültek elő az emberi maradványok, amelyek részben természetes módon konzerválódtak.
Nem, nem nyomdahibáról van szó.
Az agy súlyáról is árulkodik az ásításunk hossza – állítja egy új amerikai kutatás.
Amerikai kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy a zikavírus képes szaporodni a magzati agyban még legalább hét hónapig az után, hogy az anya zikafertőzésen esett át, sőt, a vírus a csecsemő megszületése után is jelen van a gyermek agyában.