Ha még nem mozdulunk ki otthonról teljes gőzzel, minden bizonnyal a filmnézés az egyik legkedveltebb időtöltésünk. A műfaj rajongói úgy vélhetik, eggyel több borzongás nem oszt, nem szoroz.
Már a korábbi, világjárványt nem okozó, de veszélyes rokon-koronavírusok is kimutatták, hogy a kórokozók képesek idegrendszeri fertőzést okozni. Magyar tudósok szerint a mostani vírus is rendelkezhet ezzel a képességgel.
Hogyan tanulták meg az emberek képzeletben előre látni olyan események láncolatát, amelyek még nem következtek be? – többek között e kérdésre is választ ad Daniel Gilbert pszichológiaprofesszor. Részlet a Rábukkanni a boldogságra című könyvből.
Ha romlik az étvágykontroll, a memória is gyengül. Az egészségtelen, túlságosan feldolgozott, túl sós, cukros, zsíros ételek fogyasztásáról, vagyis az úgynevezett nyugati étrendről egy kutatás megállapította, hogy károsíthatja a hippokampusz nevű agyi terület étvágyszabályozó, túlevést korlátozó funkcióját.
A kora gyermekkori nélkülözések és traumák maradandó, két évtizeddel a megpróbáltatások után is látható nyomokat hagynak az agyban és a viselkedésben – foglalható össze egy, többségében brit tudósokból álló kutatócsapat új tanulmánya.
Az emberi sejtek alkotta "miniagy" fejlődik a leglassabban az emberszabásúak közül – állapították meg svájci kutatók. A miniagyak sejtek miniatűr gyűjteményei, melyek segítségével a tudósok az agy fejlődését tanulmányozzák.
A főkapitányság nyomozói befejezték az ügy vizsgálatát.
Életünk legfontosabb történései az ágyhoz köthetők, a legkellemesebb élményeink és a legfájdalmasabb tapasztalataink közül is nagyon sok ott történik. Az alvás pedig az új wellness – még szép, hogy egy teljes iparág épül rá. De hogy jutottunk el a 77 ezer éves ágytól az okosmatracokig?
Néhány évvel ezelőtt még a Mátrix és más fantasztikus filmek témája volt, hogy az emberi agyat közvetlenül a számítógépekre csatlakoztassák. Ma már ígéretes kutatásokról beszélhetünk.
Izraeli kutatók a zebrahalak agyát vizsgálták, hogy megnézzék, hogyan kerül az emberi agyba az oxitocin.
A tervek szerint 2020 második negyedévében már emberekbe is beültetnénk azokat a szenzorokat, amivel a Parkinson-kórt és az epilepsziát is gyógyítanák.
Az operációt bonyolította, hogy a két kislány a koponyájánál volt összenőve, agyuk egy része is összekapcsolódott.
A Neuralink Elon Musk egy kevéssé ismert cége, amely azt akarja elérni, hogy az emberi agyat gépekkel lehessen összekötni. Hamarosan kiderül, hol járnak a projektben.
Brit kutatók azonosították a Parkinson-kór legkorábbi jeleit az agyban, a betegség megjelenése előtt 15-20 évvel. A felfedezés elvezethet új diagnisztikai eljárásokhoz és újfajta kezelésekhez.
Az agy gyakori részgráfjait azonosították az ELTE matematikus kutatói; a lista azért különösen fontos, mert a funkcionális agyi áramkörök összetevőinek felismerésével érthető csak meg pontosabban az agy működése.
Órákkal az állatok halála után újra működőképessé tették néhány agysejtjüket. Az agyakat nem minősítenék élőnek, de a kísérlet összemossa a határokat az élet és a halál közt.
Fura játékot űz olykor az agy az emberrel, olyan tevékenység hatását képes produkálni, amit valójában el sem végeztek. Például a kávézásét.
Rövid időre a 20 évesekére jellemző munkamemóriával rendelkeztek 60-70 éves páciensek, miután bostoni kutatók kicsit stimulálták az agyuk egy bizonyos helyét.
Egy különleges technikának hála, úgy láthatják a Minnesotai Egyetem idegtudósai az egerek agyát és működését, mint korábban soha.
