Európa a valaha volt legsúlyosabb gazdasági és biztonsági kihívásokkal szembesül, és a kormánynak elsődleges kötelessége Magyarország biztonságának és fejlődésének garantálása – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az idei éves nagyköveti értekezlet megnyitásakor Budapesten hétfőn. A miniszter jelezte, hogy “továbbra is magyar és továbbra is szuverén” külpolitika nem biztos, hogy elnyeri mindenki tetszését:

Ehhez olyan lépéseket kell megtennünk az elkövetkezendő időszakban is, amelyek egészen biztosan ellentétesek lesznek a nemzetközi liberális mainstream elvárásaival.

(...) Ezért a következő időszakban is arra kell majd készülniük a kollégáknak, hogy a munkájukat nagy nemzetközi nyomás közepette kell elvégezniük. Szerencse, hogy már hozzászokhattunk ehhez".

Szijjártó két témát nevezett meg, ahol erre a nyomásgyakorlásra számít: az ukrajnai háborúval kapcsolatos, és az akkumuátorgyárak letelepedését elősegítő magyar politikát. Az akkumulátorgyár kifejezést azonban ő nem használta, legalábbis az MTI tudósításában ilyen nem szerepel, de nehéz másra gondolni, amikor azt mondja, hogy

az elmúlt nyolc-kilenc év munkája nyomán Magyarország a nyugati és a keleti beruházások találkozási pontjává vált.

Bővebben az ukrajnai háborúról beszélt, ahol egyrészt felsorolta a szokásos kormányzati paneleket:

• Magyarország elítéli a háborút, támogatja az ország területi integritását és a szuverenitás elvét, de ez nem az ő háborúja,
• "Nincs felelősségünk benne, ezért senki nem követelheti, hogy mi fizessük meg az árát. Ezért továbbra sem vagyunk hajlandók ebben a háborúban részt venni.”
• az emberéleteket kell védeni, amit csakis békével lehet, és a béke érdekében,
• fenn kell tartani a kommunikációs csatornákat Oroszországgal;
• nem fogjuk felmondani az energiamegállapodásokat, hiába a nyomásgyakorlás;
• “A szankciós politika megbukott, kudarcot vallott, bajt hozott Európára.”

Másrészt külön kitért a kárpátaljai magyar kisebbség jogfosztására – ahol idén ősztől korlátozzák az anyanyelvi oktatást. Szerinte a nemzeti iskoláknak innentől kezdve ukrán iskolákként kell működniük. Ezzel kapcsolatban a szövetségesek felé is jelezte a sértettséget: "Mindig mondtuk, mindig előre jeleztük, mindenhol beszéltünk róla, és a szövetségeseink, a barátaink, az EU-s tagtársaink mind nem voltak hajlandóak tudomást venni erről, hogy diplomáciailag kulturált kifejezést használjak.”

Financial Times-riport: A háború hatására Orbán ellen fordulnak Kárpátalján a magyarok

A magyarok megszenvedik az Orbán-kormány és Ukrajna közti ellenségeskedés következményeit, vannak Orbán-nyilatkozatok, amik után felháborodott olvasók üzennek az ungvári állami médiának - olvasható a brit lap helyszíni riportjában.

Emlékeztetett, hogy a nemzeti kisebbségek védelme szükséges az EU-csatlakozáshoz, ennél fogva:

Amíg Ukrajna nem adja vissza a magyar közösség jogait, addig nem tudjuk támogatni a csatlakozási tárgyalások megkezdését az Európai Unióval.

A másik, "a nyugati és a keleti beruházások találkozási pontjává" válás témájával kapcsolatban azt mondta, hogy "ez jelent biztosítékot jelent a gazdasági növekedésre az új világgazdasági korszakban", de szerinte

Itt is nagy nyomás lesz rajtunk, mégpedig azért, mert nem mi vagyunk az egyetlenek, akik ezeket a beruházásokat maguknak akarják.

A kormány sem tudja, mekkora környezeti károkat okoznak az akkugyárak, de azért rendületlenül épít

Bár az Európai Bizottság is vizsgálja a CATL debreceni akkugyárának hatását a vízbázisra, a magyar kormány keresztülviszi akaratát a következmények alapos felmérése nélkül.

Mivel egyes nagy nyugat-európai országok is akarják ezeket a beruházásokat, ezért “mindenféle dolgokat fognak mondani rólunk”, például hogy "a Kínával való gazdasági együttműködést be kell fejeznünk, persze azért, hogy ők a helyünkre lépjenek, és a sok ezer, tízezer embernek munkát adó beruházásokat magukhoz tudják vonzani.”

De mi sem vagyunk hülyék, nem most jöttünk le a falvédőről, nem a 6:20-assal jöttünk.

– idézte az MTI.

Győrffy Dóra a zCastban: A saját akkumulátorainak hulladéklerakója lehet Magyarország

Az akkumulátorgyártás olyan bumeráng, amit eldobni és elkapni is fájni fog Magyarországnak - legalábbis akkor, ha minden a jelenlegi, követhetetlen, átláthatatlan és észszerűtlen módon halad tovább. Fenntarthatósági podcastunkban Győrffy Dóra közgazdász és egyetemi tanár foglalta össze, hogyan működnek a különböző, Magyarországra érkező akkumulátorüzemek, milyen környezeti terhet vonnak maguk után most (és fognak 10-15 év múlva), és ki az igazi nyertese ezeknek a beruházásoknak.