Gigantikus összegeket költ a kormány a külföldi multinacionális cégek beruházásainak támogatására. E gyárak azonban jórészt szigetszerűen működnek, a nemzetgazdaság fejlődését alig segítik.
Annak ellenére sűrűn kezdeményez rendkívüli parlamenti ülést a Fidesz-KDNP-s kétharmad árnyékában az ellenzék, hogy a NER elmúlt 13 éve alatt már 15 hasonló akció hiúsult meg a kormánypártiak bojkottja miatt. A mai, az akkugyárakról szóló ülésnapról a Fidesz-KDNP távol marad, de azt ígérték, később hajlandók megvitatni a témát.
Szalámitaktika az engedélyezésnél, elmulasztott hatásvizsgálatok, elégtelen jogszabályi környezet, nem végiggondolt stratégia, az egyeztetés hiánya – sorolja a WWF a legfőbb problémákat a kormány akkumulátorgyáras törekvéseivel kapcsolatban. A környezetvédők szerint nem lenne baj a gyárakkal, ha kormányzat jobban odafigyelne, hova és hogyan telepítik őket, és számolna a hatásaival. Tíz pontban össze is szedték, hogyan kellene csinálni.
Technikai recesszióban a magyar gazdaság, de a kormány így is büszke a tavalyi növekedésre, az inflációról pedig szerintük továbbra is más tehet. Egyre világosabban látszik, hogy milyen hatással vannak Oroszországra a szankciók, mi köze volt a földrengés rengeteg áldozatához a török építőiparnak, és mekkora kihívás lesz Magyarországnak a klímaváltozás elleni küzdelem. A Molt nem rendítette meg a benzinárstop, de a paksi bővítés és az akkugyárak kaptak némi szembeszelet, Tiborcz István pedig bekebelezte a Waberer's közel felét. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A rendes tavaszi ülésszak várhatóan február 27-én kezdődik csak, így az Orbán Viktor által most már tényleg biztosra ígért svéd és finn NATO-csatlakozásról szóló szavazásra és a teljesen átírt idei költségvetés elfogadására is még várni kell.
A magyar modell se nem kínai, se nem nemzeti: simán korrupt és hatékonytalan, írja az akkumulátorgyárak építése körüli helyzetet elemző véleménycikkében a Párbeszéd politikusa, a főváros brüsszeli képviseletének vezetője, aki több pontban foglalja össze, miért jár téves szakmai-gazdaságpolitikai úton a magyar kormány.
Óriási politikai hullámokat is vethetne a debreceni akkumulátorgyár ügye, ha az ellenzéki pártok jobban kihasználnák a tervezett beruházás elleni tiltakozáshullámot, amit igyekszik hitelteleníteni a Fidesz és a propagandasajtója. Pedig a Fidesz ellenzékben még a most feleslegesnek, sőt támadásnak tartott népszavazással próbált megakadályozni egy hasonló környezetterhelő beruházást, amit aztán kormányra kerülve büszkén felavatott Orbán. Az akkugyár miatt helyi és egy országos népszavazás is lehet, a sikeressége azonban kérdéses.
Teremtsenek munkahelyeket, de a gyár más ablaka alatt legyen büdös! Ne legyen dugó, de én hadd autózzak! Szüntessék meg a hajléktalanságot, de valaki más fizessen érte! Jókora politikai viták és kommentháborúk szoktak ezekből a témákból kisülni, és nem is csoda: a játékelmélet legősibb dilemmái jönnek ezekben elő. Közgazdasági szemmel mutatjuk, mi itt a probléma, és azt is, merre érdemes keresni a megoldást.
A megjelentek közül többen is kijelentették, hogy nem az akkumulátorgyártással van gondjuk, hanem azzal, ahogyan a kormány most megvalósítani igyekszik azt.
A volt köztársasági elnök finomított a kormánypropagandán: podcastjában nem volt sem bértüntetőzés, sem áldebrecenizés, viszont az ellenzéknek odaszólt.
Az elektromos autókhoz való akkumulátorok gyártásában világelső, Debrecenben vihart kavarva berendezkedő kínai CATL felemelkedése nem ment volna közvetlen állami támogatás és piacvédelmi intézkedések nélkül.
A döntés viszont csupán február 18-án lesz végleges. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal állítja: minden korábbinál szigorúbb feltételekkel engedélyezték a beruházást.