Tízpontos javaslatcsomagot állított össze a WWF Magyarország a hazai akkumulátorgyárak telepítésével kapcsolatban. A környezetvédelmi szervezet abban bízik, hogy ezek mentén érdemi szakmai egyeztetés indulhat a civilek és a döntéshozók között a témában, és teljesüljön a Magyarország Alaptörvényében foglalt felelősségvállalás.

A javaslataikat bevezető összefoglalóban számba veszik az összesen 25 – már felépült, vagy felépíteni tervezett, – kisebb-nagyobb akkumulátorgyár – köztük a gazdaságtörténeti jelentőségű 3000 milliárd forintos összértékű debreceni CATL-üzem – telepítésével kapcsolatos problémákat, kezdve azzal, hogy

• elmaradt a stratégiai fontosságú iparág jogszabályban előírt környezeti értékelése;
• a gyárak telepítésének vannak előnyei és árnyoldalai, de társadalom és a helyi lakosok nem kaphattak pontos képet arról, ezek milyen hatással lesznek mindennapi életükre, a felelős döntéshozók meg sem jelentek a Parlament Fenntartható Fejlődési Bizottságának a témával foglalkozó ülésén;
• sőt, az egyes gyárépítések hatásvizsgálatát számos esetben nagy valószínűséggel „felszalámizták”, vagyis a nagyobb gyárak teljes, közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata sem történt meg.

Utóbbira példaként hozzák a debreceni CATL-gyár esetét, amelynél a WWF emlékeztet, hogy a környezethasználati engedélyezés során nem vizsgálták a teljes üzem vízhasználatát, mivel a gyár megépítését több fázisban engedélyeztetik, ám a jelenlegi engedélykérelem csupán az első fázis vízigényét mutatta be, és a felhasználandó szürkevíz arányával kapcsolatos információk is erre vonatkoznak. Ehhez képest

Debrecen önkormányzata egy együttműködési megállapodás keretében kötelezettséget vállalt, hogy naponta 42 480 köbméter ivóvíz-kapacitást – tehát nem ipari és nem is szürkevizet – biztosít az üzemeknek otthont adó ipari park számára.

Megadta a környezethasználati engedélyt a kormányhivatal a debreceni akkumulátorgyárnak

A döntés viszont csupán február 18-án lesz végleges. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal állítja: minden korábbinál szigorúbb feltételekkel engedélyezték a beruházást. Minden eddiginél szigorúbb feltételekkel adta ki a környezethasználati engedélyt az akkumulátorgyár építéséhez a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal - közölte hétfőn a szervezet. Mint írták, lefolytatták az összevont környezeti hatásvizsgálatot, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást is.

Ez több mint tízszerese az első fázis vízigényének. Megjegyzendő, hogy mivel az ipari park fejlesztése is több ütemben valósul meg, ezért a közműhálózat kiépítésével kapcsolatos hatások szakszerű vizsgálata is várat magára” – idézték a közleményben Dedák Dalmát, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjét, aki arra is figyelmeztetett, hogy

A nemzeti akkumulátor-iparági stratégia kialakításakor ismereteink szerint semmilyen környezeti értékelést nem végeztek, holott hazánkban törvény, az Európai Unióban pedig irányelv írja elő, hogy az ilyen típusú tervek országos hatásainak vizsgálatát el kell végezni, ennek társadalmi egyeztetését le kell folytatni.

A WWF szerint ebből fakadóan országszerte jelentkeznek problémák, további példákként a gödi Samsung-gyárat és a komáromi ipari parkot hozták, ahol mindkét esetben új vízvezetékek kiépítése vált szükségessé, holott a vízigényekkel jóval korábban tervezni kellett volna, és különösen aggasztónak nevezik,hogy

még a Duna mellé épülő gyárak ipari vízigényét is olyan kiváló minőségű felszín alatti vízbázisokból tervezik kielégíteni, melyek ivóvízellátást is szolgálhatnának.

Nem kínai szivárogtatás, hogy a kormány 320 milliárd forinttal csalta Debrecenbe a CATL-t

A brit Financial Times már novemberben leírta ezt a számot. A kormány vélhetően három módon támogatja a CATL-gyárat: közvetlenül pénzzel munkahelyteremtési támogatás formájában, adókedvezményekkel és infrastruktúrafejlesztésekkel. Egyelőre csak az utóbbi nyilvános, értéke 88 milliárd forint.

„Hangsúlyozni kell, hogy a vita nem az akkumulátorok szükségességéről folyik. Az akkumulátor-értéklánc igazságosabbá és fenntarthatóbbá tételével kell foglalkozni. Az erre tett nemzetközi törekvések még gyerekcipőben járnak, ezért a magyarországi iparági fejlesztéseket kellene körültekintően, a technológia sajátosságai miatt a legszigorúbb környezetvédelmi és elővigyázatossági szempontok figyelembevételével megtervezni, írták, és tíz pontban összegezték az ezzel kapcsolatos javaslataikat.

Felhívták a figyelmet továbbá, hogy a jogszabályokban meghatározott társadalmi egyeztetéseket érdemben le kell folytatni.

Borítóképünkön: a gödi Samsung-gyár bővítése 2021-ben.