Mosogatószer után lila akác – újabb mérgezéses eset történt a pilisborosjenői óvodában
Kettejüket kórházba is kellett vinni.
Kettejüket kórházba is kellett vinni.
Miért baj, ha a klímaváltozás hatására csenkesz és árvalányhaj helyett döntően selyemkóró, bükkös helyett meg akác lesz Magyarországon? Miért kell, hogy minél pontosabban tudjuk, hogyan változik a növények szén-dioxid-megkötő képessége a változó időjárás hatására? Fülöpházán, az Ökológiai Kutatóközpont kísérleti terepén jártunk, ahol a klímaváltozás lehetséges hatásait modellezik az itt őshonos növényeken.
Az invazív növények nem csak az árvizek kockázatát növelik, de allergiát is okoznak.
Közel sem csodaszer a faültetés: míg van, ahol a fák javítják a talaj vízellátottságát, máshol ellenkező hatást érnek el, és az elsivatagosodás veszélyét növelik. Ilyen Magyarországon a Duna-Tisza köze is. Továbbá vannak olyan fajok, amelyek többet árthatnak, mint használnak.
Pont az akácvirágzásra érkezett meg a hűvös idő, így exportra biztos nem fog jutni akácmézből, de több méhész tönkre is mehet ettől.
Virágzás közben fagyott el az akác, az esők miatt pedig a méhek bent maradtak a kaptárban, ezért nagyon rossz méztermésre számítanak a termelők.
Somogy megyében az akácvirágok 80-90 százaléka odaveszett a fagyban, Zala és Veszprém megye is érintett a természeti csapásban. A mézesek így sem élik éppen virágkorukat, bár Magyarország az unió negyedik-ötödik legnagyobb méztermelője.
A méhészek azt szeretnék, ha az agrárdiplomácia kiállna az akácfák megvédéséért, mert ez a növény adja a méhészek megélhetését.
Magyarország akácnagyhatalom és törekedni kell arra, hogy a jövőben is így legyen, a legfontosabb pedig az, hogy elhárítsuk az akác elleni támadásokat - mondta a földművelésügyi miniszter.
Elfogadták az özönfajok kiszorításáról szóló uniós rendeletet, amelyet Budapest nem szavazott meg, mert azt szeretnénk, ha biztosan nem kerülne rá a Brüsszel által összeállított listára az akácfa. Az akác ugyanis az a behurcolt, invazív növény, amelyet hungarikummá választottak.
Hungarikumként menekítené ki a magyar kormányzat az akácot a veszélyes özönfajok uniós feketelistájáról, amely még el sem készült.
Hungarikumként menekítené ki a magyar kormányzat az akácot a veszélyes idegenhonos fajok uniós feketelistájáról, amely még el sem készült.
Kártékony, a magyar tájtól idegen növénynek nevezte Kövér László az akácfát, na nem most, amikor a Fidesz háborúba megy az akácért Brüsszelben, hanem egy 2002-es interjúban, amit az Index.hu talált.
Vitathatatlan gazdasági jelentősége mellett az akác a Kárpát-medence őshonos élővilágának, gazdag természeti örökségének egyik veszélyeztetője, ám teljes kiirtása az országból a gazdasági haszna miatt nem kívánatos és a gyakorlatban nem is lehetséges - fogalmaz a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja, amely az elmúlt hetekben az akác megítélése körül kialakult vitához kapcsolódóan közölt állásfoglalást.