#akác


Ott jártunk, ahol azt vizsgálják, hogyan változik Magyarország növényzete a klímaváltozás miatt
 

Ott jártunk, ahol azt vizsgálják, hogyan változik Magyarország növényzete a klímaváltozás miatt

Miért baj, ha a klímaváltozás hatására csenkesz és árvalányhaj helyett döntően selyemkóró, bükkös helyett meg akác lesz Magyarországon? Miért kell, hogy minél pontosabban tudjuk, hogyan változik a növények szén-dioxid-megkötő képessége a változó időjárás hatására? Fülöpházán, az Ökológiai Kutatóközpont kísérleti terepén jártunk, ahol a klímaváltozás lehetséges hatásait modellezik az itt őshonos növényeken.

Dobos Emese Dobos Emese


Van, ahova nem lenne szabad fákat ültetni
 

Van, ahova nem lenne szabad fákat ültetni

Közel sem csodaszer a faültetés: míg van, ahol a fák javítják a talaj vízellátottságát, máshol ellenkező hatást érnek el, és az elsivatagosodás veszélyét növelik. Ilyen Magyarországon a Duna-Tisza köze is. Továbbá vannak olyan fajok, amelyek többet árthatnak, mint használnak.

hvg.hu hvg.hu



Az akácosok kétharmadát elverte a fagy
 

Az akácosok kétharmadát elverte a fagy

Somogy megyében az akácvirágok 80-90 százaléka odaveszett a fagyban, Zala és Veszprém megye is érintett a természeti csapásban. A mézesek így sem élik éppen virágkorukat, bár Magyarország az unió negyedik-ötödik legnagyobb méztermelője.

MTI MTI



Budapest szembeszállt Brüsszellel a még nem is létező akácügyben
 

Budapest szembeszállt Brüsszellel a még nem is létező akácügyben

Elfogadták az özönfajok kiszorításáról szóló uniós rendeletet, amelyet Budapest nem szavazott meg, mert azt szeretnénk, ha biztosan nem kerülne rá a Brüsszel által összeállított listára az akácfa. Az akác ugyanis az a behurcolt, invazív növény, amelyet hungarikummá választottak.

MTI / hvg.hu MTI / hvg.hu




Bár káros az akác, az MTA nem írtaná ki az országból
 

Bár káros az akác, az MTA nem írtaná ki az országból

Vitathatatlan gazdasági jelentősége mellett az akác a Kárpát-medence őshonos élővilágának, gazdag természeti örökségének egyik veszélyeztetője, ám teljes kiirtása az országból a gazdasági haszna miatt nem kívánatos és a gyakorlatban nem is lehetséges - fogalmaz a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja, amely az elmúlt hetekben az akác megítélése körül kialakult vitához kapcsolódóan közölt állásfoglalást.

MTI MTI