Az agresszíven terjedő invazív növényfajokról csinálnak internetes térképet a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói és az Agrártudományi Kutatóközpont szakemberei – olvasható az SZTE honlapján. Arra is kitértek, hogy a hazai természetvédelem jelenlegi legnagyobb kihívása a biológiai invázió.

Arról szeretnének a szakértők információt gyűjteni, hogy merre terjed például a selyemkóró, a keskenylevelű ezüstfa, az aranyvessző, a gyalogakác, a bálványfa és az akác. Bár a nevük alapján nem hangzanak olyan veszélyesnek, számos gondot okozhat a terjedésük. A tudósok szerint nem csak az élőhelyek megőrzése és az őshonos fajok védelme miatt van szükség arra, hogy visszaszorítsuk az agresszíven terjedő növényeket, hanem egészségügyi szempontból is fontos.

Példaként a parlagfüvet hozták fel: ez a legismertebb, külföldről behurcolt invazív növényfaj, azonban más invazív növények pollenje is allergén.

Az idegenhonos növények ráadásul az utóbbi években elszaporodtak az árterekben, emiatt pedig sokkal inkább árvizektől kell tartanunk.

A kutatók a földfelszíni adatokat műholdas és távérzékelési adatokkal, drónfelvételek térinformatikai elemzésével is kiegészítik, ezenfelül a természetjárók és természetvédelmi civil szervezetekkel mellett egy mobilapplikáción keresztül mindenki részvételére számítanak.