szerző:
Vitéz F. Ibolya

Hungarikumként menekítené ki a magyar kormányzat az akácot a veszélyes özönfajok uniós feketelistájáról, amely még el sem készült.

Szédületes karriert futott be az akác néhány hét alatt. A magyar akácmézzel egyetemben felkerült a kiemelt nemzeti értékek listájára a fröccs, a magyar operett, a megpucolt fejjel, körömmel, pacallal készülő karcagi birkapörkölt mellé. A miniszterelnök Berlinben kegyelmet kért a magyar akácoknak az Európai Bizottság (EB) elnökétől, Jose Manuel Barrosótól, és állítólag meg is kapta azt. A harc mégsem hagyott alább, a Fidesz internetes aláírásgyűjtést szervez, az akác védelmét hozzácsapva a föld és a „szabad pálinkafőzés” hívószavakhoz. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter pedig már azt is tagadja, hogy az akác behurcolt özönnövény volna. Kirohanásai mit sem csillapodtak a hisztéria januári kirobbanása óta, legutóbb karcagi választókerületében fakadt ki: „az uniónak pedig semmi joga nincs ahhoz, hogy megmondja, milyen növényzet nőjön, vagy milyen állatállomány legyen a tagállamaiban”.

Az akác karrierjét a biológiai sokféleség megőrzését célzó uniós rendelettervezet indította el, amely az idegenhonos özönfajok behurcolásának megakadályozását, illetve a már bejutottak elterjedésének megfékezésével az őshonos fajok kiszorítását, esetleg kihalását próbálja megelőzni. A törekvés senkit sem érhetett váratlanul, hiszen az unió 2020-ig szóló stratégiájában vállalta – összhangban a 2010-es nagojai egyezménnyel –, hogy megállítja a biológiai sokféleség csökkenését, a berni egyezményben pedig a vadon élő őshonos fajok természetes élőhelyeinek megőrzése szerepel.

©

Nem pusztán ökológiai aggodalomról van szó, az EB az özönfajok okozta betegségek, a termésveszteség és egyebek miatti kárt évi 12 milliárd euróra becsüli. A rendelet egyelőre a tagállamok közös fellépését igénylő intézkedések kereteit jelöli ki, az unió számára veszélyesnek ítélt fajok listája majd egy év múlva készül el, és a tagállamok szavazatai alapján másfél év múlva válik véglegessé. A jegyzékben szereplő fajok esetében kell az egyes országoknak intézkedniük, amibe a kereskedelmi korlátozás, a határellenőrzés, monitorozó rendszer üzemeltetése, akár egyes fajok kiirtása is beletartozhat.

Ahhoz képest, hogy egyelőre nincs lista, és a rendeletalkotás során az akác neve fel sem merült, a magyar akáckommunikáció igencsak hangosra sikeredett. A jegyzékben először valószínűleg az unióba még be sem került vagy inváziójuk kezdeti szakaszánál tartó fajok jelennek meg – válaszolt a miniszter eddigi nyilvános szerepléseinél jóval konszolidáltabban a HVG-nek a vidékfejlesztési tárca. Az akác nem ebbe a kategóriába tartozik, hanem a már széles körben elterjedt fajok közé, amelyek esetében a terjedés lassítása, megállítása, a ritka, helyi természeti értékek megóvása lehet a cél. „Az akác inváziós tulajdonságai biológiai tényként közismertek Európában”, az unióban Magyarországon a legnagyobb az elterjedési területe és a gazdasági jelentősége, ezért a tárca a faj „kivételként való kezelése érdekében haladéktalanul tárgyalásokat kezdett”. „Megelőző intézkedésként” emelte fel a szavát az akác listára kerülése ellen – magyarázta a vehemens megnyilatkozásokat a minisztérium. A rendeletbe egyébiránt be is került, hogy az EB-nek különös figyelmet kell fordítania azokra a fajokra, amelyek a tagállamokban jelentős társadalmi és gazdasági hasznot hajtanak.

Ebből a szempontból jól áll az akác, hiszen mind a faipar, mind a méhészek számára meghatározó jelentőségű. A bruttó 7,7 millió köbméteres évi magyarországi fakitermelés több mint ötödét ez adja, a tűzifatermelésből pedig 1,2 millió köbméterrel, 30 százalékkal részesedik. Az akácháború hátterében a többség mégis inkább a 18-19 ezer fős méhésztársadalom lobbierejét látja. Bár a fa csupán 2-3 hétig virágzik, az évi 25 ezer tonna körüli méztermelés felét az akácról hordják be a méhek (a másik felét jórészt a repce és a napraforgó adja, néhány százalékot jelentenek a selyemfű-, a gesztenye-, a hárs- és egyéb mézek). Ráadásul az árbevétel nagyobb részét is az akácméz hozza: most a termelőktől 1300 forintért vásárolják fel, míg a vegyes mézet 750 forint körüli áron.

Ökológiai szempontból azonban rosszabb a híre a 300 évvel ezelőtt Észak-Amerikából behozott pillangósvirágú fának. „Túlzott térfoglalása” erdészeti körökben már az 1950-es évek közepétől közhelynek számít. Állománya az 1923–1940 közötti Alföld-fásítási törvény, majd a második világháború utáni erdőtelepítési program után, 1963-ban 150 ezer hektárnál tartott. Ez akkor az erdők 10-11 százalékát jelentette, s a tudósok már akkor a radikális visszaszorítását szorgalmazták: 110 ezer hektárt láttak volna ésszerűnek. Ehhez képest a rendszerváltás után – főként a magánerdők megjelenése, illetve az akác spontán terjedése miatt – közel 200 ezer hektárral gyarapodott, és az erdők 24 százalékára, 463 ezer hektárra nőtt a területe. Magyarország ezzel akácnagyhatalommá vált, hiszen az európai akácosok fele a Kárpát-medencében, ennek 90 százaléka határainkon belül található.

Teljes az egyetértés a botanikusok között, hogy ez a gyakorlatilag kiirthatatlan, spontán terjedésre képes inváziós fafaj a természetes élővilágot kiszorítja, elszegényíti, ezért a Kárpát-medence őshonos élővilága, így a természeti örökség egyik veszélyeztetője. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontja arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetközeli területek mintegy 200 ezer hektárját veszélyezteti az akác inváziója. Az Európában egyedinek számító, igazi hungarikum homoki borókás nyárasok és nyílt homoki gyepek 65 százalékában, az erdőssztyeppmaradványok 60 százalékában jelent már meg. Spontán terjedése veszélyezteti a természetes fafajú erdőket, aljnövényzete – a talajban feldúsuló nitrogén és a levelei bomlásakor felszabaduló, a csírázást-növekedést gátló anyagok miatt – sokkal fajszegényebb, mint az őshonos fákból álló erdőké. Ezzel együtt a természetvédők sem vitatják az akác gazdasági hasznát, nem szorgalmazzák a kiirtását (ami nem is lehetséges), csupán a visszaszorítását a védett és a Natura 2000 területeken. Utóbbiakból 26 ezer, illetve 62 ezer hektárt borított már be.

Másféle hungarikumokra koncentrált azonban a Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő szervezte akáckoalíció, amely a magyar akác és a magyar akácméz hungarikummá nyilvánítását kezdeményezte. „A tagállami védettséget figyelembe kell majd vennie a bizottságnak a lista összeállítását megelőző hatásvizsgálat során” – értelmezte a lépést Glattfelder a HVG-nek. Különös helyzet állhat elő, ha a vidékfejlesztési miniszter a hungarikum védjegy közösségi bejegyzéséért folyamodik majd, egy olyan növénynek kérve védelmet, amely az unió DAISIE kutatási programjában összeállított száz legveszélyesebb özönfaj lajstromán szerepel. Az akácmézzel ugyancsak meggyűlhet a védjegyezők baja, a mézet ugyanis a benne fellelhető pollenek alapján azonosítják, és kérdéses, markáns különbséget jelent-e, hogy a virágpor magyar vagy éppen román akácfáról származik.

Nem tudni, mivé lényegül át még az akác, de Glattfelder már jelezte, hogy az akáckoalíció kezdeményezni fogja, töröljék a magyar jogszabályokból az akáccal való gazdálkodást indokolatlanul korlátozó passzusokat. Őshonos fajjá azonban nyilván nem léphet elő, ahhoz ugyanis a természetvédelmi törvény két évezredes Kárpát-medencei múltat szab feltételül. Nagyobb baj lenne, ha az akáckoalíció fellépésének az erdőtörvény és végrehajtási rendelete esne áldozatul; ezek az akácot az idegenhonos, intenzíven terjedő elegyfajok közé sorolják, amelyeknek a visszaszorítására kell törekedni, és elméletileg az akác arányát sem engedik növelni.

VITÉZ F. IBOLYA

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Nem jár a 2-es metró, elgázolt valakit

Nem jár a 2-es metró, elgázolt valakit

Három választás is zajlik ma Magyarországon, és egyiket sem a Fidesz fogja megnyerni!

Három választás is zajlik ma Magyarországon, és egyiket sem a Fidesz fogja megnyerni!

Három hónapos a francia kormány ellen tiltakozó sárgamellényes mozgalom

Három hónapos a francia kormány ellen tiltakozó sárgamellényes mozgalom

Ha kipróbálna egy másik, ingyenes böngészőt a gépén, adjon esélyt az új Operának

Ha kipróbálna egy másik, ingyenes böngészőt a gépén, adjon esélyt az új Operának

Beváltak a kamerák az illegális szemetelők lefülelésében

Beváltak a kamerák az illegális szemetelők lefülelésében

Elküldték a földügyekért felelős államtitkárt

Elküldték a földügyekért felelős államtitkárt