Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, a bizottság elnőke számolt be róla, hogy  a magyar kiválóságok száma 34-re emelkedett.

Hungarikummá nyílvánították gróf Széchenyi István szellemi hagyatékát, a Zsolnay-porcelánt és kerámiát , valamint a 100 tagú cigányzenekart is. A testület döntött arról is, hogy a Magyar Értéktárba kerül a magyar akác, a magyar akácméz, az Ajka-kristály, a höveji csipke, a tárogató, valamint a Nagycenk és Kiscenk közötti Széchényi-hársfasor.

hungarikuminfo.hu

  A Pick története

 Pick Márk 1869-ben alapította meg vállalkozását Szegeden, amelyet fokozatosan fejlesztett, bővített. 1883-ban Olaszországból hozott munkásokkal már nagyobb mennyiségben gyártott szalámit. A nagyüzemi szalámigyártást 1885-ben indította el. Az alapító 1892. évi halálát követően özvegye és annak fivére tulajdonába került a cég. 1900-ban áthelyezték a szalámigyárat a Felső Tisza-partra. Az állandó hűs tiszai levegő kedvező feltételeket biztosított az érlelés folyamatához.

A legidősebb fiú, Pick Jenő – aki már 1898-tól részt vett az irányításban – 1906-ban lépett be a vállalkozásba. A gyár történetében ezzel új korszak kezdődött. Megvásárolta a szomszédos, csődbe ment Tiani szalámigyárat, és így a teljes Tisza-parti ingatlan a Pick család tulajdonába került. Pick Jenő arra törekedett, hogy modernebb eszközökkel alapvető változást valósítson meg. Jó érzéke volt a piachoz, felismerte a reklám jelentőségét. A cég fő terméke a 20. század első évtizedében a szalámi lett. A két világháború között a Pick gyár a magyar élelmiszeripar egyik legjelentősebb üzemévé, a Pick szalámi pedig világmárkává vált. Pick Jenő 1934-től egyedül vezette a szalámigyárat Pick Márk cégnév alatt, egészen az államosításig.

A márkáról, a gyártási folyamatokról, a termékekről bővebben itt