Az uniós bíróságra megy a magyar kormány az Erasmusért
Decemberben ismét megerősítette az Európai Bizottság, hogy a modellváltó egyetemeknek nem jár Erasmus, de a kormány nem adja fel a harcot.
Decemberben ismét megerősítette az Európai Bizottság, hogy a modellváltó egyetemeknek nem jár Erasmus, de a kormány nem adja fel a harcot.
A kormányhivatalok perköltségeire szánt keretet is megemelték.
Évek óta küzd fennmaradásáért az állami tulajdonban lévő Műegyetem, ezért erősen elgondolkodott az új rektor a modellváltáson, de nem a megszokott alapítványi fenntartóval.
Túl nagy a terület a mostani hallgatószámhoz, racionalizálni, és az így felszabaduló források révén fejleszteni kell az egykori Kertészeti Egyetem Villányi úti campusát. A Budai Arborétum területe viszont sérthetetlen Gyuricza Csaba, a MATE rektora szerint.
Több esetben a fenntartóváltás már meg is történt.
Ez mind a négy magyar orvosegyetemet érinti (Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs), mert mindegyik alapítványi kezelésbe került.
Helyzetkép a fejcserék után.
A folyamatban lévő négyéves együttműködésekből is azonnali hatállyal rakják ki a magyarokat.
Hat alapítványi egyetem fordult az Európai Unió Bíróságához azért, mert az Európai Bizottság kizárta a magyar alapítványi egyetemeket EU-s finanszírozású projektekből.
Az EU azt kérte ne legyenek miniszterek és államtitkárok az egyetemeket fenntartó kuratóriumokban, azt nem, hogy a NER-közeli vállalkozók sem.
Nem elégszik meg az Európai Bizottság a magyar kormány ajánlataival sajtóértesülések szerint, ezért tovább kellene szigorítani az egyetemi kuratóriumi tagság feltételeit.
Azt továbbra sem tudja a miniszter, hogy mi lesz a kuratóriumokban pozíciót betöltő polgármesterekkel és parlamenti képviselőkkel.
Összességében kétharmados egyetértés van a magyarok között abban, hogy ezt kellene tennie a kormánynak Erasmus-ügyben.
A Kulturális és Innovációs tárca szerint március közepéig tisztázzák a kérdést az Európai Bizottsággal.
Az intézményeknek azért ment neki az EU, mert a működési modelljük nem garancia arra, hogy átláthatóan is kezelik az uniótól kapott forrásokat.
Hiába célja az új modellnek az ösztöndíjosztás, erre a gyakorlatban nem sok pénz jutott eddig.
Újabbakkal bővítette a kormány azoknak az intézményeknek a körét, amelyeknek élhetnek a lehetőséggel.
Egyelőre még nincsenek veszélyben, de 2024-től nagy érvágást jelentene a magyar egyetemisták nagy része számára az a brüsszeli döntés, amely az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményeket kizárja az Erasmus+ és a Horizont Európa kutatói programokból. Az intézkedésben semmi meglepő nincs, és a kormányt sem érte váratlanul, hiszen az Európai Tanács decemberi döntésén alapul, viszont már nem sok idő van, hogy helyrehozzák. Az érintettek addig teljesen tanácstalanok, és első hallásra borzalmasnak nevezték a történteket.
A kormány ismét átírta az elvileg törvényben rögzített állami költségvetést.