Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A legtöbb magánegyetem vagyonkezelője évi 400 millió forintot kap az államtól, de a szerencsésebbek ennek akár a dupláját is megkaphatják – írja a 24.hu.
Az egyetemek ebből az összegből fizetik a kuratóriumi és felügyelő bizottsági tagjaikat, és ebből fedezhetik „az alapítvány által közvetlenül ellátandó közfeladatokat” is, így például a saját hatáskörben kiosztott ösztöndíjakat is.
Bár az alapítványi célok között szerepel, hogy a hátrányos szociális helyzetű vagy kiemelkedő eredményt elérő hallgatókat ösztöndíj formájában is támogatni kell, a 2021-es beszámolók alapján úgy tűnik, a 21 új modellben működő intézmény közül csak három alapítványa hirdetett ösztöndíjprogramot, és mindhárom helyen több pénz ment el a vezetői tiszteletdíjakra, mint az ösztöndíjakra.
- A Miskolci Egyetemen a Varga Judit igazságügyi miniszter által vezetett Universitas Miskolcinensis Alapítványnál 35 millió forintot osztottak ki a „hátrányos szociális helyzetű, kiemelkedő tanulmányi, illetve tudományos, szakmai eredményt elért hallgatók” között, a kuratóriumi és a felügyelő bizottsági tagoknak pedig 65 millió forintot fizettek összesen, pedig akkor még a miniszter fel sem vette a tiszteletdíját.
- Az Állatorvostudományi Egyetem fenntartója, a Marek József Alapítvány 21,75 millió forinttal támogatott 15 ösztöndíjas hallgatót, miközben a vezető tisztségviselők 108 millió forintot vettek fel.
- Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter által vezetett Pannon Egyetemért Alapítvány pedig 9,4 millió forintot fordított ösztöndíjakra, miközben az alapítvány vezetői 81 millió forint tiszteletdíjat kaptak (Navracsics egyébként nem vette fel a kuratóriumi fizetését).
A 24.hu számításai szerint évi tízmilliárd forintot fizet az állam a vagyonkezelő alapítványok működésére, ebből kétmilliárd jut a kuratóriumi és a felügyelő bizottsági tagok tiszteletdíjára.
A kuratóriumok évente mindössze hatszor üléseztek, de a tagjaik átlagosan 1 és 1,5 millió forint között keresnek havonta, a felügyelőbizottsági tagoknak pedig nagyjából fél millió körüli összeg jár.
A kormány megmagyarázta, miért keresnek milliókat fideszes politikusok és kormánytagok az egyetemi alapítványoknál
Egyfajta „misszió" a kulturális tárca indoklása szerint, hogy a „modellváltó" egyetemek kuratóriumait teletömték kormányzati potentátokkal, akik rendes fizetésük mellett így milliós havi pluszpénzt kapnak. Az indoklás másik fele ráadásul egy régen megcáfolt, erősen csúsztató állítás.
Az ösztöndíjak finanszírozása most azért is aktuális kérdés, mert az Európai Bizottság döntése értelmében nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn.
Ezekről az alapítványokról írtuk korábban, hogy nem másra szolgálnak, mint arra, hogy a kormány „egyetemi modellváltás" címszó alatt bebetonozza vele a szellemi és kulturális hátországát. 2021-es cikkünkben azt is leírtuk, hogy ezeknek a kuratóriumába jellemzően kormánypárti vagy kormányközeli személyek kerülnek, akik egy esetleges 2022-es kormányváltás után is a helyükön maradtak volna.
Lemondana az Erasmus-pénz érdekében a kuratóriumi tagságáról? - az érintett politikusok nem is hajlandók meghallani a kérdést
A hvg.hu hiába kérdezte a vezető politikusokat, hogy ha ők az akadályai az Erasmus-pénzek érkezésének, lemondanának-e a posztról és az azzal járó pluszpénzről, nem kaptunk választ. Az MSZP-s Tóth Bertalan is próbálkozott a kérdésssel, ő már kapott választ, de az felér egy pofonnal.
