Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A legnagyobb pluszösszeg a „nem állami” vagyis közhasznú alapítványba kiszervezett egyetemeknek jut: a gazdaság-újraindítási programokból 123 milliárd forintot, a Központi Maradványelszámolási Alapból pedig további 2,5 milliárdot kapnak főleg működési, kisebb részben felhalmozási kiadásokra. Az ilyen határozatokban többnyire ezek az intézmények kapnak a törvényben meghatározotthoz képest újabb pénzeket, az állami tulajdonban maradt és a megnőtt villany- és fűtésszámlákkal küzdő ELTE vagy a budapesti Műegyetem többnyire nem.
Csaknem 3 milliárd többletpénz jut a fővárosi, megyei, járási kormányhivataloknak ugyancsak a Maradványelszámolási Alapból.
68 milliárdot utaltak ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek az általa tulajdonosi joggyakorlóként felügyelt állami cégek beruházásaira a rendkívüli kormányzati intézkedésekre félretett keretből. A koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatás keretéből 1,7 milliárdot átadnak külügyi fejlesztési és kutatási programokra.
A 2022. évi iparűzési adókedvezménnyel kapcsolatos önkormányzati támogatás 27 milliárd forinttal nő. A vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése 41 milliárd, az elővárosi közösségi közlekedés (HÉV) költségtérítése 1,5 milliárd, a kórházak 300 milliót kapnak. A Bethlen Gábor Alap támogatása 1,5 milliárddal emelkedik.
Egy külön határozatban a kormány „hazánk egészségügyi biztonságának fenntartása céljából” egyetértett azzal, hogy az Országos Mentőszolgálat 33 új mentőkocsit és a hozzájuk szükséges mentéstechnikai eszközöket kapjon 2,3 milliárd forintért, de úgy, hogy a kötelezettségvállalásra idén, a kifizetésre csak 2023-ban kerülhet sor.
