Csökkentek a budapesti albérletek árai
A júliusi csúcs után, a nyár utolsó hónapjában mérséklődtek az árak. A bringabarát lakások iránt egyre nagyobb a kereslet.
A júliusi csúcs után, a nyár utolsó hónapjában mérséklődtek az árak. A bringabarát lakások iránt egyre nagyobb a kereslet.
Az újjáéledő turizmus, az egyetemisták és az élénkülő gazdaság miatt emelkednek a bérleti díjak.
Óriásit változott az elmúlt hónapokban az albérletkeresés: az igények leírása már nem elég, szelfi nélkül már szinte nem is érdemes lakást keresni, az albérletes Facebook-csoportokban már lassan annyi az Instagram-fotónak tűnő arckép, mint a lakásokról feltöltött fotó. Bár a bérlőjelöltek helyzete most egészen jó az albérleti piacon, mégis annyi energiabefektetéssel kell az embernek hirdetnie magát egy lakásért, mintha egy munkakereső lenne, aki bombázza a cégeket az önéletrajzával.
Havi tízezrektől milliókig terjednek az ingatlan.com oldalon hirdetett albérletek árai.
Este hirdetik ki a felvételi ponthatárokat, és ezzel, ahogyan az lenni szokott, megkezdődik a lakásbérletpiaci roham. Nem érdemes várni a kereséssel, mert aki lemarad, az magasabb áron találhat csak helyet.
Csökken a különbség a fővárosi és a vidéki albérletek ára között, ráadásul a kereslet is vidéken nőtt nagyot.
Közel harmadával nagyobb a kínálat a keresletnél, a Duna House szerint mégsem igazán változnak az árak, sőt, a jobb lakások még drágulnak is.
Idén több albérletből válogathatnak a lakást kereső egyetemisták – az árak viszont így is emelkednek.
Budapesten 14, országos szinten 11 százalékkal lettek olcsóbbak az albérletek.
Novemberben újabb, 10 százalékos csökkenést mértek a szakemberek a magyarországi albérletáraknál. Budapesten ötéves mélypontra zuhantak vissza a bérleti díjak.
Egyes újonnan meghirdetett albérleteknél már most újra kéthavi kauciót kérnek a bérbeadók.
Budapesten az átlagos havi bérleti díj decemberben 135 ezer forint, ami több éves mélypont.
A lakáskiadással foglalkozók haszna akár 25 százalékkal is csökkenhetett egy év alatt, ám tömeges eladási hullám így sem várható a Takarék Index elemzői szerint.
Ingatlanpiaci szakértők szerint sok egyetemista kivár és addig nem köt lakásbérleti szerződést, amíg ki nem derül, hogyan folytatódik az oktatás a felsőoktatási intézményekben szeptembertől. Az árak – nem csak a járvány miatt – csökkentek, és a nagy kínálat miatt még tovább csökkenhetnek. Eközben kollégiumi férőhelyből nemhogy több, kevesebb lett.
A járvány a kedvezőtlen hatások mellett lehetőséget is kínál a lakásbérleti piac szereplőinek, hogy átgondolják, illetve akár új megoldásokkal bővítsék hosszú távú stratégiájukat.
A tavalyinál lassabb ütemben drágulnak a kiadó lakások.
Debrecen a legdrágább vidéki egyetemi város, az egy-másfél szobás garzonok átlagos négyzetméter ára 400-450 ezer forint közötti volt az elmúlt negyedévben, az átlagár 29 millió forintot ért el, miközben a nagyobb egyetemi városokban ugyanekkora lakásokat már 12-15 millióért is lehet vásárolni.
Budapesten és az egyetemvárosokban is elérte az árak felső határát az albérletpiac az ingatlan.com elemzése szerint.
Milyen lehetőségeik vannak a frissen felvett egyetemistáknak a lakáspiacon? Talál-e még albérletet, aki a pontszámok kihirdetése után veszi nyakába a várost? Milyen kompromisszumokat kell kötni egy "utolsó lyukért"? Miért vannak könnyebb helyzetben a felsőbb évesek az elsősöknél? Ingatlanpiaci körkép nem sokkal a 2019-es ponthatárok kihirdetése előtt.
A 19-29 éves fiatalok 44 százaléka még mindig a szüleivel él, többségében azért, mert nincs pénzük elköltözni.