szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Milyen lehetőségeik vannak a frissen felvett egyetemistáknak a lakáspiacon? Talál-e még albérletet, aki a pontszámok kihirdetése után veszi nyakába a várost? Milyen kompromisszumokat kell kötni egy "utolsó lyukért"? Miért vannak könnyebb helyzetben a felsőbb évesek az elsősöknél? Ingatlanpiaci körkép nem sokkal a 2019-es ponthatárok kihirdetése előtt.

A gólyák vannak a legnehezebb helyzetben

– mondta a hvg.hu-nak Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője, érzékeltetve, nincs könnyű dolguk azoknak, akiket most vesznek fel egyetemre vagy főiskolára, és még nem tudják, szeptembertől hol fognak lakni. Aki tavaly kezdte az egyetemet, annak már van tapasztalata, gyakorlata, „könnyebben boldogul”, és ha hosszabb időre szerződött le a lakásbérletre, anyagilag is jobban járhat, mint az újak – magyarázta.

Azt, hogy hány kiadó lakás vagy szoba jut ma az egyetemi hallgatókra, pontosan megmondani nem lehet. A Központi Statisztikai Hivatal 2016-os mikrocenzusa szerint Magyarországon a lakott lakások száma 2016-ban 3 millió 854 ezer volt, és a lakások mindössze 8,3 százalékát, 260 ezer magántulajdonban lévő ingatlant használtak bérlőként. Csak összehasonlításképpen: 2018-ban 108 ezren jelentkeztek, és 75 ezer diákot vettek fel a felsőoktatásba, bár közülük sokan bizonyára a lakóhelyükön tanulnak, és a szüleikkel élnek.

Zavarosban halásznak

Soóki-Tóth Gábor szerint az albérleti piac szürke zóna, sokan az ismeretségi körükben adnak vagy vesznek ki ingatlant, mert így érzik magukat biztonságban. „Hiányzik a megfelelő garancia és transzparencia, a jogi háttér nem megfelelő, a tulajdonos és a bérlő is kerülhet nehéz helyzetbe" – magyarázta.

©

Egy másik ingatlanközvetítő cég, a Duna House össze is szedte, hogy mire kell figyelniük a bérlőknek és a kiadóknak:

  • kössenek közjegyző előtt írásos bérleti szerződést, jól jön vitás helyzetben,
  • kérjék ki a közüzemi számlákat, egy korábban felhalmozott közüzemi hátralék a szolgáltatás lekapcsolásával is járhat,
  • tisztázzák, mi számít bele a közös költségbe, a bérlőnek a jövőbeli fejlesztésekért nem kell fizetnie,
  • foglalják szerződésbe, hogy a bérlő csak a nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért felel, a garanciális hibák javítására nem kötelezhető,
  • vegyék jegyzékbe a lakásban található bútorokat és bejegyzéseket,
  • rögzítsék a felmondás módját, az esetleges áremeléseket.

Az albérletárak a bérnövekedés és a kínálat szűkössége miatt szinte már az egekben járnak. Ez azonban nem magyar sajátosság: Soóki-Tóth Gábor szerint

Európa-szerte probléma, hogy egyre nehezebb megfizethető albérletet találni.

Az elemző ennek ellenére úgy látja, elkésve senki sincs, de lakáskereséskor nem árt több mindent mérlegelni, „például nem kell megijedni a távolságtól, lehet, hogy anyagilag megéri”, és érdemes lehet az egyetemistáknak összeállni és közösen keresgélni.

"Minden megoldás érdekel"

Cikkünk megjelenése idején nagyjából 50 ezer tagja van az Albérlet egyetemistáknak nevű Facebook-csoportnak. A felsőoktatási ponthatárok kihirdetéséhez közeledve egyre aktívabb a csoport, csak az elmúlt 30 napban 900 új tag regisztrált. Albérletet, kiadó szobát keresnek, és ahogyan írják, „minden megoldás” érdekli őket. Vannak, akik négyen költöznének akár 2 szobás lakásba is, mások azt emelik ki, hogy csendesek, nem dohányoznak, az egyetem mellett dolgozni járnak, lényegében csak aludni mennének az albérletbe.

©

És hogy milyen árakkal találkoznak? A 14. kerületben egy felújított, 49 négyzetméteres panellakás havi 145 ezer forintért vehető bérbe. A 8. kerületben, a Vajda Péter utcában egy 10 négyzetméterrel kisebb, 38 négyzetméteres lakás havi bérleti díja 120 ezer forint. Az 5. kerületben ennyi pénzért jószerivel csak egy nagyobb szobát adnak: a Hercegprímás utcában például egyetlen nagyobb szobáért 100, egy kisebbért 90 ezer forintot kell fizetni havonta. És erre jön még a rezsi és a közös költség. A tulajdonosok általában kéthavi kauciót is kérnek az első bérleti díj mellé.

Álom luxuskivitelben?

Zsuzsanna és három másik vidéki egyetemista több mint 1 évig lakott albérletben egy fővárosi, 53 négyzetméteres lakásban havi 140 ezer forint, plusz rezsiért. A hvg.hu-nak azt mondta, tavaly szeptemberben nem volt más választása, jobb híján be kellett költöznie, ellenkező esetben több órát kellett volna ingáznia. De végül elhagyta a helyet, a tulajdonos úgy adta azt ki, hogy nem újította fel, de még csak ki sem takarította és lomtalanította a korábban egy idős házaspár feje fölül elárverezett lakást.

Egy másik egyetemista is azt mesélte, neki is nehéz dolga volt, végül talált egy apró szobát havi 60 ezer forintért, „a tulaj közölte, hogy már valakinek kiadta a szobát, de engem szebbnek talál, és némi ellenszolgáltatásért cserébe szívesen kiadja inkább nekem. Természetesen nem köszönte meg, amit tőlem kapott.”

Az egyetemisták szerint a budapesti albérletek ahhoz nagyon drágák, hogy megengedhessenek maguknak egy teljes lakás bérlését. „Így marad egy utolsó lyuk, vagy a reggeltől estig tartó órák utáni éjszakai munka, hogy ki tudjuk egészíteni azt a támogatást, amit a szüleink megengedhetnek maguknak” – mondta egyikük.

Felkészülni, vigyázz, rajt!

Az árakat térképre tettük, az alábbi infografikán mutatjuk a bérleti díjakat Budapesten és vidéken. Átnézheti, hol a legolcsóbb, illetve a legdrágább a lakhatás, továbbá az is kiderül, mit kap a pénzéért.

Az ingatlan.com szerint amint kihirdetik a felvételi ponthatárokat, máris kezdetét veszi a roham az albérletekért. (Ezúttal éppen a mai napon, szerdán hirdetik ki.) A portál adatbázisában jelenleg országosan több mint 11 ezer 100 négyzetméteresnél kisebb lakást adnának ki. Összehasonlítva a legolcsóbbnak számító, 40 négyzetméternél kisebb garzon-, illetve a panellakások bérleti díjait Budapesten és az egyetemi városokban arra jutottak, hogy óriási a különbség az árak között: „az szinte mindenhol igaz, hogy kisebb alapterületű lakások és a panelek az átlagnál olcsóbbak, ezért a diákok leginkább ezeket a lakásokat keresik majd a most induló szezonban” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

©

Hozzátette, júliusban, Budapesten a 40 négyzetméteresnél kisebb kiadó lakások adták az albérletkínálat 18 százalékát. „A nagy egyetemi városok közül Pécsen és Győrben szintén a kínálat ötödét tették ki a garzonlakások, Debrecenben és Szegeden csupán 14-15 százalék volt az arányuk. A legjobb helyzetben a miskolci diákok vannak, itt ugyanis a kiadó lakások több mint negyedét az olcsóbbnak számító garzonlakások teszik ki” – emelte ki. A szakértő szerint az egyetemi városokban akár havonta több tízezer forintot is megspórolhat az, aki panellakást vagy garzont bérel. A legolcsóbb egyetemi városokban viszont alig van különbség a panelek és a téglaépítésű lakások bérleti díja között.

Júliusban a fővárosi kiadó lakásokért átlagosan 160 ezer forintot kértek. A 40 négyzetméternél kisebb garzonokért 140, a panellakásokért pedig 125 ezer forintot. Az egyetemek, főiskolák szempontjából kiemelten fontos városrészek közül a XI. kerületben a kiadó paneleknél az átlagár 158 ezer forint volt, a garzonoknál pedig 130 ezer. A XIII. kerületben előbbiekért 140 ezer forintot, utóbbiakért 130 ezret kértek a tulajdonosok.

Debrecenben, júliusban 100 ezer forintnál járt az átlagos bérleti díj, a panellakások esetében 95 ezer forintra, a garzonoknál pedig 80 ezer forintra rúgott. Miskolcon annyiban más a helyzet, hogy a város kiadó lakásainak bérleti díja átlagosan 80 ezer forint, a paneleké szintén. A garzonoknál viszont 60 ezer forint az átlag. A szegedi lakáspiacon 100 ezer forintos átlagos bérleti díjjal mennek az albérletek. A paneleknél 95 ezer forintot, a garzonokért 85 ezer forintot kell adni havonta.

Jelentős viszont az eltérés a győri bérleti díjakban: miközben a 100 négyzetméteresnél kisebb albérletek átlagosan 110 ezer forintba kerülnek, a panelek alig olcsóbbak, 100 ezer forintot kell értük adni, míg a 40 négyzetméteresnél kisebb garzonoknál 58 ezer forint az átlag.

Pécsen az ingatlan.com elemzése szerint az összes albérlet átlaga 95 ezer forint. Ennél 5 ezer forinttal alacsonyabb a panellakások havi bérleti díja, a garzonoké pedig 80 ezer forintra jött ki július közepén.

Kollégiumok: csak ábránd

A Népszava a közelmúltban számolt be arról, hogy országosan mintegy 54 ezer férőhely van a kollégiumokban, miközben a nappali tagozaton tanulók száma ennek négyszerese. Budapesten 30 ezernél is több egyetemista tanul, nagyjából 14 ezer kollégiumi férőhelyen osztozhatnak. A kollégiumi térítési díjak havi 10-30 ezer forint között mozognak, jóval olcsóbbak, mint az albérletárak, nem csoda, hogy minden évben többszörös a túljelentkezés.

Kollégium Budapesten
©

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) Jövőkép kutatása szerint Budapesten háromszoros a túljelentkezés, noha a férőhelyek több mint 85 százaléka nem felel meg a jogszabályi minimumfeltételeknek. Az elmúlt években sem a meglévő kollégiumi épületekre, sem az állagmegóvásra nem költöttek.

A kormány 2016-ban kollégiumfejlesztési stratégiát hirdetett, azt ígérve, hogy országszerte 3500-al növekszik majd a férőhelyek száma – 2023-ig. Ennél valamivel nagyobb beruházást jelent a Budapest Diákváros projekt, amely – ha megvalósul – 12 ezerrel több fővárosi kollégiumi férőhelyet ad majd az egyetemistáknak. Igaz, 2024-ig.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Kiderült, mennyi pénzt kaphat Magyarország az EU helyreállítási alapjából

Kiderült, mennyi pénzt kaphat Magyarország az EU helyreállítási alapjából

Áder aláírta: titkosak a Budapest–Belgrád-vasútvonal szerződései, nem lesznek közalkalmazottak a kulturális szféra dolgozói

Áder aláírta: titkosak a Budapest–Belgrád-vasútvonal szerződései, nem lesznek közalkalmazottak a kulturális szféra dolgozói

Szulák Andrea felmondott a Life TV-nél Hajdú Péter miatt

Szulák Andrea felmondott a Life TV-nél Hajdú Péter miatt