Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Tízből hat fiatal azért nem költözik el a szüleitől, mert nincs elég pénze a különéléshez - derül ki a K&H ifjúsági indexéből, amelyet a Napi.hu idéz.
A K&H adatai szerint a magyar fiataloknak csak egy része tud ingatlant venni a lakáspiaci boomban, a harmadik negyedévben a 19-29 éves korosztály 21 százalékának volt csak saját otthona, amely azonban emelkedést jelent az egy évvel korábbi 16 százalékhoz képest.
A fiatalok többsége, 44 százaléka, azonban még mindig a család - szülők vagy rokonok - tulajdonában lévő lakásban él. A szüleikkel élő fiatalok többségének (53 százalék) - fogalma sincs, mikor költözik ki a családi fészekből, de átlagosan 28 éves korukban tervezik az önállósodást. Az is kiderült, hogy
a fiatalok 62 százaléka azért lakik a szülőkkel, mert a különélésre nincs pénzük.
34 százalékuk arra vár, hogy saját keresetük legyen, míg a 19-29 évesek negyede szerint sokkal kényelmesebb így élni. 21 százalék csak akkor költözne, ha komoly párkapcsolata lenne, 17 százalék pedig úgy érzi, hogy még nem áll készen az önálló életre. A fiatalok 12 százaléka azért nem jött el a szülőktől, mert gondoznia, ápolnia kell őket. 8 százalék pedig egyáltalán nem tervez elköltözni a családi házból.
Akik már külön élnek a szüleiktől, átlagosan 21 évesen kezdtek önálló életet, 28 százalék pedig 16 és 18 éves kora között tette ezt meg. A szülőktől külön élő fiatalok közel fele a párkapcsolatukkal, önálló háztartás létrehozásával magyarázták a távozást, 35 százalék munka vagy tanulás miatt döntött így, míg 31 százalék szerint eljött az ideje a tovább lépésnek. A fiatalok mindössze 12 százaléka mondta azt, hogy azért költözött el, mert problémás volt az együttélés.
A kutatás szerint a fiatalok 27 százaléka bérelt lakásban él, ők főleg a nők, a budapestiek és a dolgozó fiatalok. Havonta fejenként - rezsivel együtt - átlagosan 84 ezer forintot fizetnek. A fiatalabbaknál (19-24 évesek) 72 ezer forintból kijön a lakásbérlés, a 26-29 évesek már jóval magasabb összeget, 97 ezer forintot fizetnek havonta. A lakásbérlést választók 29 százaléka 100-124 ezer forintból oldja meg a lakhatását, 6 százalékuk pedig 125 ezer forintnál többet fordít erre. A bérleti díjakat a fiatalok többsége, mintegy 70 százaléka saját maga fizeti.
Az ifjúsági indexből az is kiderül, hogy a fiatalok 11 százaléka venne lakást a következő 3 évben, jóval kevesebben, mint az előző négy negyedévben, amikor 18-25 százalékuk számolt ezzel a forgatókönyvvel. A lakásvásárlást tervezők 79 százaléka kisebb vagy nagyobb mértékben hitelből oldaná meg a kérdést, 42 százalékuk pedig minimum a lakásvásárlásra fordított összeg felére venne fel hitelt.
