Szintet lépett a kormány háborúja a külföldiek ellen azzal, hogy az Országgyűlés viharos gyorsasággal megszavazta a CEU működését ellehetetlenítő törvényt. Nem ez az első példa arra, hogy az állam törvényi eszközökkel ebrudal ki külföldi, de akár magyar céget a piacról.
Tavasszal már állami koordináló szerv alá gyűrnék be a 150 milliárdos közétkeztetési piacot.
A magángazdaság fejlődésének fő akadálya a mindenre rátelepedő állam. Ismerős?
Akár teljes egészében túl is adhat a tavaly államosított Budapest Bankon az MFB-csoport. A fejlesztési bank stratégiájához több forgatókönyvet készítettek a Budapest Bankról, de a végső döntést a kormány hozza meg.
A butítás ebben az államosított, stupid rendszerben nem bug, hanem feature. Vélemény.
Az állami rezsicég szőröstül-bőröstül megvette a legkisebb hazai áramszolgáltatót. A Démász régóta húzódó megvételénél sokkal fontosabbnak tűnik azonban, hogy az államosításához a pénzt az MVM adta.
A Magyar Idők szerint már folynak is az egyeztetések a Rail Cargo Hungaria visszavásárlásáról.
A Gyurcsány-kormány és a Fidesz oktatáspolitikai koncepciójának hasonlósága cáfolja azt a közvélekedést, miszerint az oldalak között átjárhatatlan szakadékok lennének. Vélemény.
Megérte? Mit kezdett a vörösiszap-katasztrófát okozó Mallal az állam, amely az elmúlt hat évben ötezermilliárd forint értékű vagyonra tette rá a kezét? HVG Dosszié, hetedik rész.
Attól, hogy mindenki a Főgázhoz kerül és véget ér a szektor államosítása, a dolgok még nem lesznek egyszerűbbek. Érdemes például elkerülni a 60 napon túli tartozásért járó gázóra-leszerelést, mert visszakapcsoltatni jóval bonyolultabb lett.
Megérte? Mit kezdett a visszaállamosított területekkel az állam, amely az elmúlt hat évben ötezermilliárd forint értékű vagyonra tette rá a kezét? Ezt mutatjuk be a HVG Dosszié sorozatában. Harmadik rész.
Megérte? Mit kezdett a visszaállamosított területekkel az állam, amely az elmúlt hat évben ötezermilliárd forint értékű vagyonra tette rá a kezét? Ezt mutatjuk be HVG Dosszié sorozatában. Második rész: gázszolgáltatók.
Megérte? Mit kezdett a tankönyvpiaccal az állam, amely az elmúlt hat évben ötezermilliárd forint értékű vagyonra tette rá a kezét? Ezt mutatjuk be HVG Dosszié sorozatának első részében.
A fogyasztóknak a szolgáltatóváltással kapcsolatban nincsen teendőjük.
30 perc alatt leadott tananyag alsóban, könyv helyett tablet, rövidebb nyári szünet, és igen, teljes államosítás – vázolta fel a kormány terveit egy interjúban az oktatási államtitkár.
Vissza a hetvenes évekbe! – ezt az irányt választotta a kormány a közoktatásügy legújabb átrendezésével.
Rétvári szerint a “legérintettebbek” döntöttek arról, hogy az eddig önkormányzatok által működtetett iskolák állami kézbe kerüljenek.
A pedagógus-szakszervezet szinte szóhoz sem jut az után, hogy a kormány ismertette újabb iskolaállamosítási terveit. A szakszervzet úgy látja, a kormány nagyon várt a tanárlázadás elcsendesedésre, hogy aztán "brutális nyíltsággal tegye egyértelművé: esze ágában sincs engedni a követeléseknek, esze ágában sincs az ország valódi érdekeinek megfelelően átszervezni a közoktatást. Egy dolog számít csupán, hogy mit akar a hatalom." Decentralizáció helyett további központosítás jön - állapítja meg a PDSZ.
Retteghetnek azok az iskolák, ahol eddig befizették a gázszámlát, volt elég WC-papír és kréta, mert már elkészült az a törvényjavaslat, amely a fenntartás után – ebben "bizonyított" a Klik – a üzemeltetést is állami kézbe helyezné. Az önkormányzatok állítják, olcsóbb és hatékonyabb, ha nem az állam, hanem a települések üzemeltetik az iskolákat.
Egyeztetés ugyan nem volt a szektorban, de a kormány a közeljövőben nyélbe üti a 150 milliárdos közétkeztetési piac államosítását. Négy-öt minisztérium próbálja megkaparintani az ágazat felügyeletével járó lehetőségeket – értesült a Figyelő.
