Januárban a kormány, a februárban kezdődő tavaszi ülésszakon pedig a parlament elé kerülhet a közétkeztetés államosításáról szóló törvényjavaslat – értesült a hvg.hu. A közétkeztetés állami kontroll alá terelése először tavaly év elején vetődött fel. A Miniszterelnökség vezetője először egy hódmezővásárhelyi lakossági fórumon említette meg, hogy a szennyvíz-, az ivóvíz-, a gáz-, az áramszolgáltatás, a távfűtés és a hulladékkezelés mellett a kormány a közétkeztetés területén is új működési modellt vezetne be. A szándékot a miniszter egy márciusi kormányinfón is megerősítette, sőt az akkori hírek szerint a kormány is tárgyalt róla, de a minisztériumok lobbiharcán elakadt az átszervezés.

MTI / Balázs Attila

A jelenleg önkormányzati és magáncégek által kiszolgált, 150 milliárdos forgalmúra becsült piacot információink szerint egy állami koordináló szervezet alá gyűrnék be, hasonlóképpen mondjuk a szemétszállítás államosításával létrejött Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-hez. További párhuzam, hogy ahogyan 2012 óta a hulladékkezelés területén is csak állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő nonprofit cégek tevékenykedhetnek, úgy a tervek szerint a közétkeztetést is csak ilyen hátterű vállalkozások láthatnák el. Ez utóbbira egyébként már Lázár János is célzott az említett tavalyi fórumon, nyomatékosítva, hogy ha a területen magáncég akar működni, akkor tudomásul kell vennie, hogy ott nem termelhet profitot.

Lisztfőzelék kontra vadlazac

A magáncégek profitjának letörésén túl az államosítás másik, hivatalosan kommunikált indoka a folyamatra rálátó forrásaink szerint a színvonal-egységesítés lesz, ami az igazat megvallva rá is fér az ágazatra. Egységes nyersanyagnorma híján ugyanis országszerte óriási különbségek vannak a koszt minőségében.

A jelenlegi rendszerben az önkormányzatok nagyjából kétharmada saját működtetésű konyháin, egyharmaduk pedig magánvállalkozásokkal szerződve állíttatja elő a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, kórházakban és a szociális ellátásban tálalt ételeket. Hogy minderre mennyit költ, azt az adott település anyagi helyzete határozza meg, így van olyan kevésbé tehetős település, ahol 200 forintból kell kihozni egy adag ebédet, és van olyan, ahol a kétszeresénél is több jut erre.

MTI / Illyés Tibor

Az Emmi két éve életbe lépett, nagy vihart kavart iskolai menzareformja csak a tiltott vagy éppen kívánatos alapanyagokat és összetevőket, a só, a zsír és a cukor korlátozását határozta meg, de azt nem, hogy egy adott ételnek konkrétan milyen és mennyi hozzávalót kell tartalmaznia. Így ehetnek egy szegényebb kis falu bölcsődései kétszer annyi rántást, mint zöldséget tartalmazó „lisztfőzeléket”, a kategória élelmiszerkönyvi minimumát épp hogy megütő „virslivel”, egy jómódú budai kerületben pedig éttermi minőségű ételeket.

Tudta, hogy marad Balogék megbukott menzarendelete?

De nemcsak az ebéd tartalmasságában vagy gusztusosságában vannak különbségek, hanem az élelmiszer-biztonsági szabályok betartásában is. Az ország nagyjából 3000 főző- és 6500 tálalókonyhájából 2015 októberétől 2016 júniusáig 1700-at ellenőrzött rajtaütésszerűen a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hatóság (Nébih). Az összesen 773 529 óvodás, bölcsődés, beteg vagy gondozott étkezését ellátó konyhák 6 százaléka elégtelenre, 17,5 százaléka elégségesre, 38 százalékuk pedig csak közepesre vizsgázott és mindössze 7 százalékuk felelt meg a minőségi és élelmiszer-biztonsági követelményeknek.

Fazekas István

Visszatérő érv az államosításra az is, hogy a pártokkal ilyen-olyan módon összefonódott nagy közétkeztető cégek leosztották egymás között a piacot és vitatható közbeszerzésekkel (vagy olykor anélkül), felbonthatatlan szerződésekkel betonozzák be magukat az adott településre. A nem ritkán tíz évre szóló szerződésekből jócskán akad még korábbi, a Fidesz 2010-es önkormányzati „úthengere” előtt, vagyis balos polgármesterekkel kötött is, amit a kormánypárti utód sem tudott felbontani.

Hogy az ilyen, akár még évekig érvényes szerződéseket hogyan érinti majd az államosítás, nem tudni, egy az előkésztésre rálátó forrásunk szerint egyszerűen kivezetik őket.

A koncepciót, információink szerint decemberben egyszer már tárgyalta a kormány, a végleges döntés heteken belül születhet meg.

A tervezett államosítással kapcsolatban megkerestük a Miniszterelnökséget, de a végleges döntésig nem akartak válaszolni kérdéseinkre. Érdeklődtünk az ágazat érdekvédelmi szervezeteinél is, de sem a Magyar Közétkeztetők Szövetsége, sem a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége nem hallott még az átszervezésről, a kormány semmilyen formában nem kérte a véleményüket.