szerző:
hvg.hu

Szintet lépett a kormány háborúja a külföldiek ellen azzal, hogy az Országgyűlés viharos gyorsasággal megszavazta a CEU működését ellehetetlenítő törvényt. Nem ez az első példa arra, hogy az állam törvényi eszközökkel ebrudal ki külföldi, de akár magyar céget a piacról.

Nehéz követni, 2010 óta hány ellenség ellen vívott már háborút a kormány. Arra is számtalan példát találhatunk, amikor komplett ágazatokat szabott át, óriáscégeket ebrudalt ki, korábban piaci alapon működő szektorokra tette rá a kezét. A célpont többnyire valamilyen multi, de legalábbis külföldi vállalkozás volt, de kisebb és nagyobb magyar cégek is áldozatul estek az államosító törekvéseknek.

Magánnyugdíjpénztárak

„Megmentettük a nyugdíjakat” felkiáltással einstandolta a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket 2010-2011 fordulóján az Orbán-kormány. A veszély az állításukkal szemben valójában nem az volt, hogy a pénztárak eltőzsdézik a 3000 milliárd forintot, inkább az, hogy a kormány az államadósság finanszírozására költi a pénzt ahelyett, hogy félretenné a 3 millió befizető nyugdíjára.

©

A pénzből mára egy fillér nem maradt, és szakértők – még a Magyar Nemzeti Banknál is – amiatt aggódnak, hogy harminc év múlva az állam nem tudja fedezni az idősellátást.

A szigorú feltételek miatt a magánnyugdíjpénztáraknak alig hatvanezer ügyfelük maradt, így kódolható volt, hogy az átalakulás előtt működő 19 kassza többsége bedobja a törölközőt. Ahhoz azonban egy törvény is hozzájárult, hogy mindössze négy pénztár maradjon talpon, az állam ugyanis azt írta elő, hogy a tagok 70 százalékának fizetniük kell tagdíjat.

Cafeteria-cégek

Nem kellett sok idő, és szedte a sátorfáját három olyan francia cég, amelyek 2012 előtt még uralták a magyar cafeteria piacát. Csak egy, már első ránézésre is átlátszó és jogszabályellenes törvényre volt szükség, amely mindössze egy cégnek biztosította a béren kívüli juttatások kedvezményes adóztatásának a lehetőségét. Amíg például a Sodexo étkezési utalványára 51 százalékos adóteher rakódott, a sebtében piacra dobott, állami hátterű Erzsébet-utalványra csak 30,94.

©

Azt, hogy a rendszer átalakítása jogszerűtlen, az EU Bírósága is megállapította – kár, hogy erre a rendelkezés hatályba lépése után négy évet, 2016 februárjáig kellett várni. A kormány első reakciója ekkor az volt, hogy akkor meg is szüntetik a rendszert, ehhez képest most egy lassú kivéreztetést látunk. Igaz, a nyugdíjasok azért még Erzsébet-utalványt kaptak karácsonyra annak ellenére, hogy ez jóval macerásabb volt az állam és a nyugdíjasok számára is, mintha egyszerűen pénzt adtak volna nekik.

Tankönyvterjesztők és -kiadók

A tankönyvek olcsóbbá tétele volt a kitűzött cél, ehhez képest káosz, helyenként minősíthetetlen tartalom, nem mellékesen pedig több kiadó vergődése lett a piac állami központosításának az eredménye.

Az államosítás a terjesztés központosításával kezdődött 2011-ben: az elosztást egyetlen, a könyvkiadókkal szemben addig is tartozásokat felhalmozó állami cég vette át. A többi terjesztő lényegében mind tönkrement, a központi ellátó, a Kelló pedig az első két évben késésekkel tudta csak teríteni az iskolák számára a könyveket.

©

A könyvkiadók sem úszták meg: számukra a központosított új kerettanterv volt az utolsó csapás. 2013-ban ugyanis nem hosszabbították meg a régi kerettantervek szerint beadott tankönyvek engedélyét. Később ezt bírósági döntés írta felül, de a kormányt ez sem zavarta: az iskolákat arra kötelezték, hogy egy szűkített listából válasszanak, amelyen több régi könyv ugyan nem szerepelt, viszont ott voltak olyan kísérleti tankönyvek is, amelyeket még nem is akkreditáltak. A monopolhelyzet mégsem következett be, ám igencsak megtépázta a kiadókat az állam.

Energiacégek

Most épp – sokadjára – Brüsszeltől kívánja megóvni a rezsicsökkentés eredményeit a kormány. A program 2013 elején indult: a szolgáltatóknak január elsejétől kellett tíz százalékkal csökkenteni a lakossági árakat több közszolgáltatásnál. Ez pont az alacsonyabb jövedelműeknek jelentett könnyebbséget – más kérdés, hogy pont őket sújtotta a legjobban a kormány két másik intézkedése, az áfa 27 százalékra emelése, illetve az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése.

A valódi cél valójában nem is a lakossági árak csökkentése volt, hanem az, hogy a hatóságilag csökkentett árak miatt veszteségessé váló társaságokat felvásárolja az állam. A projekt csaknem ezermilliárd forintjába került a magyar adófizetőknek – igaz, ennek egy részéből a Molban vásárolt részesedést az állam az orosz Szurgutnyeftygaztól.

Az elmúlt években sorra vonultak ki a lakossági üzletágból az energiacégek. A gond itt is az, mint a nyugdíjrendszernél: nem világos, hogy miből fogja hosszabb távon fenntartani a veszteséges cégeket az egyedüli felelős tulajdonos, az állam. A mindent elsöprő megoldás a kommunikáció szerint Paks II. lehet – ám a nagy kérdés az, ez képes lesz-e nyereséget termelni majd az államnak, vagy az is csak viszi a pénzt.

Kiskereskedelmi láncok

Próbálkozott eleget, de eddig beletört a foga az Orbán-kormánynak a kiskereskedelem magyarosításába. Pedig ez is egyike annak a négy területnek, ahol a kormányfő szeretne magyar többséget látni a pénzügyi szektor, az energiaágazat és a média mellett. A kudarc oka elsősorban az, hogy a kiskereskedelmi különadó, a megemelt élelmiszerlánc-felügyeleti díj, a vasárnapi zárva tartás, vagy a szintén államosított dohánykereskedelem sem tudta elrettenteni a legnagyobb szereplőt, a Tescót az itteni jelenléttől. Sőt, azok a pletykák sem bizonyultak igaznak, hogy az élelmiszer-ágazatban amúgy elég aktív Csányi Sándor megvette volna a brit kiskereskedelmi lánc itteni leányvállalatát.

©

A kormány persze nem áll le a próbálkozással: most éppen a diszkontláncoknak menne neki. A március elején kiszivárgott előterjesztésben még olyan abszurd korlátozásokat is előrevetítettek, mint hogy korlátozzák a reklámköltéseiket, vagy hogy adót vetnek ki az amúgy kötelezően telepített parkolóhelyek után.

Hogy a multik által gyártott élelmiszerek „kettős minőségéről” szóló kormányzati kampány vagy a Heineken vörös csillaga elleni kirohanás milyen gazdasági célt szolgál, csak találgatni tudjuk. Az érintett „multik” ugyanis néha éppen Magyarországon gyártóüzemmel rendelkező cégek, amelyeknek a kiebrudalása csak annyi haszonnal járna, hogy megnőne az üres gyártelepek száma az országban.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Eb-bronzérmes a magyar női vízilabda-válogatott

Eb-bronzérmes a magyar női vízilabda-válogatott

Az egyházak veszélyt jelentenek az országra?

Az egyházak veszélyt jelentenek az országra?

Van 10 perce? Akkor megnézheti, hogyan készül az első zöld rendszámos Ferrari

Van 10 perce? Akkor megnézheti, hogyan készül az első zöld rendszámos Ferrari

Üveg kijelzőt kaphat a Samsung új összecsukható okostelefonja, a Galaxy Z Flip

Üveg kijelzőt kaphat a Samsung új összecsukható okostelefonja, a Galaxy Z Flip

Egy helikopter gyakorlatilag megskalpolt egy óvatlan teherautót – videó

Egy helikopter gyakorlatilag megskalpolt egy óvatlan teherautót – videó

Újabb arany, de most az ezüst is megvan a Liu-fivérektől

Újabb arany, de most az ezüst is megvan a Liu-fivérektől