Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az állami rezsicég szőröstül-bőröstül megvette a legkisebb hazai áramszolgáltatót. A Démász régóta húzódó megvételénél sokkal fontosabbnak tűnik azonban, hogy az államosításához a pénzt az MVM adta.
Lenyelte végre a nehéz falatot: az állami közműcég 10 hónapnyi "rágás és előemésztés után” megvette a francia tulajdonú EDF Démász Zrt.-t. A hírt az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató a saját honlapján jelentette be. Az adásvételre 2017 elején adhatják ki a hatósági engedélyt, de az már biztos, hogy a vásárlással a közműcég betoppant az áramszektorba.
Eddig csak a lakossági gázszektorban utazott eredményesen; azzal minden hazai gázfogyasztó szembesült, hogy októbertől az ENKSZ szakmai felügyelete alatt működő Főgáz vált az egyedüli szolgáltatóvá. Azt, hogy a szektor államosítása milyen stációkon keresztül jutott idáig, többször, részletesen is megírtuk (például itt, itt, itt, meg itt is). A villamosenergia-piaci entrée lehetőségéről is idejekorán cikkeztünk (például itt és itt), ahogyan azt is megírtuk (már február közepén), hogy a Démászt államosítani fogják.
Utóbbi esetben egy kiszivárgott levélből derült ki, hogy
a francia tulajdonos értesítette a dolgozókat az „értékesítési folyamat befejezéséről” és arról, hogy március elején konzultál erről az EDF menedzsmentje,
ahol majd az érdekvédelmi képviselők megkaphatják a tájékoztatást a szociális garanciákról. A vevő kiléte akkor nem vált ismertté, de a következő hónapokban a dolgozók innen-onnan megtudták, hogy két állami cég „verseng” értük: az MVM és az ENKSZ is befutó lehet.
Nyár elején a szakszervezetisek azzal nyugtatták a dolgozókat: már biztos, hogy az MVM-hez kerülnek, ahol rendes béreket remélhetnek, és az új tulajdonosnak ágazati szakértelme is van, de az ENKSZ-nek amúgy sincs rá elég pénze. (Tegyük hozzá gyorsan azt is: ekkor úgy nézett ki, hogy miután Lázártól – némi kerülővel – a terület feletti irányítás végül Seszták Miklós minisztériumába került át, az állami közműcégnek volt más gondja is, mint a bevásárlás; ősszel úgy tűnt, hogy az ENKSZ súlytalanná válik és bedarálják.)
Az EDF DÉMÁSZ 755 ezer lakossági és céges ügyfelet lát el, a hálózati cége 32.200 kilométeres elosztóhálózatot üzemeltet. Az, hogy a franciák kivonulnának Magyaroroszágról, évek óta a levegőben volt, mert bár a cég nyereségessége nem forgott kockán, az anyagvállalat inkább az otthoni feladataikra fókuszálva – mint a legtöbb nagy európai energiacég (E.On, RWE, CEZ stb.) – a hídfőállásai eladásáról-feladásáról döntött. Az EDF-re Franciaországban ráadásul komoly feladatok várnak az átalakítás előtt álló honi energetikában, amihez minden forgótőkére szüksége lesz azok után, hogy a cég óriásit bukott a brit Hinkley Point C atomerőművi beruházás besülésével. Maga a Démász áruba bocsátása ennél fogva nem volt újdonság, a meglepetés éppen az volt, hogy a februári hír után az adásvétel ennyire elhúzódik.
Azt, hogy a Démász részvénytársaság (benne a hálózati céggel, az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft.-vel) milyen áron kelt el, nem tudni. Azt, hogy nem bagóért cserél gazdát a szegedi központú cégcsoport, az mutatja, hogy a céginformációs rendszerben szereplő adatok szerint a 688 főt foglalkoztató hálózati cég jegyzett tőkéje több mint 104 milliárd forint (a Démász Zrt.-jé pedig 37 milliárd), a nettó árbevétele pedig 2015-ben meghaladta a 48,5 milliár forintot (a részvénytársaságé megközelítette a 100 milliárd forintot). Sok tényező, pró és kontra hatással lehetett a vételárra (például az átveendő munkaerő állásainak garantálása, bevállalt, de be nem fejezett beruházások átvétele, stb.),
de a piaci források szerint 110-130 milliárd forint körüli áron adhatták el a vállalatcsomagot.
A nagyságrend magyarázza azt is, hogy az 1 milliárd forintos jegyzett tőkével működő ENKSZ – ha már direkt állami pénzt erre nem kapott – miért vett igénybe külső forrást. Az MVM szerepvállalása nem meglepő. Egyrészt állami cég, amit a kormányok fejőstehénként, efféle vásárlásokra is gyakran használnak (lásd például: itt meg itt), másrészt viszont épp erre a piacra készül a cég – ahogy ez a Habony Árpád lapjában, a Lokálban megjelent interjúból is kiderül. Az állami energiaholding 2020-ig felvázolt vállalati stratégiájának egyik "Értéklánc lefedése" címkét viselő fejezete arról szól, hogy a termelőtől a fogyasztóig kellene biztosítani a jövőben az MVM "jelenlétét", hogy az erőműtől a legutolsó villanyóráig minél hatékonyabbá tegyék a szolgáltatási folyamatot – és hogy az e láncolaton megszerezhető bevételeket is maximalizálhassák.
Októberben azt írtuk, hogy a Démász jó lehetőséget jelenthet mindehhez az MVM számára. Azzal azonban nem számoltunk, hogy a fogyasztókat és a hálózatot közösen veszi meg a cég az ENKSZ-szel. Így azonban még valószínűbbé válik a kép: az ENKSZ, mely a gázpiacon nem vett meg hálózati cégeket (igaz, a FŐGÁZ Földgázelosztási Kft.-nek van egy 5865km hosszú elosztóhálózata), és valószínűleg az áramszektorban sem törekszik majd erre (pláne, hogy ha mégis megtenné, a nagy tőkevonzat miatt gyorsan az MVM fejére nőne, márpedig éppen ezt elkerülendő állt be Seszták mögé az MVM a Lázár elleni csörtében). Az, hogy a közműcég a villamos művek pénzén vásárolt, inkább azt valószínűsíti, hogy a fogyasztókat megkapja a rezsicég, a hálózat pedig idővel az MVM-nél landol.
Ha ez a kombó beválik, feltehető lesz a hogyan tovább kérdése. Az, hogy az MVM–ENKSZ-páros a hálózat-fogyasztó megosztásban ráveti-e magát az egész magyarországi árampiacra. Az Elmű-Émász és az E.On cégeinek van még ideje minderről gondolkodni, mivel a Démász államosításának lezárása – az ügyfelek átvételére és a cég vállalati integrációjára – iparági szereplők szerint egy-másfél év szükséges.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Magyarországon már szinte hagyománya van az asztronauták köszöntésének, de az utolsó óta is eltelt 45 év. Nem tudni, Kapu Tibort mivel fogják fogadni, mindenesetre az MNB már rárepült az űrrepülésére.
Politikusokat, és résztvevőket kérdeztük Tusványoson arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy a Fidesz 2026-ban ellenzékbe kerül.