Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Meglepő eredményre jutott egy, a maratoni futók agyát vizsgáló tanulmány: spanyol szakemberek szerint amikor az emberi agynak kevés a működéshez szükséges energiája, üzemanyagként a saját zsírszövetét kezdheti el felemészteni. Az eredmények a neuroplaszticitás – vagyis az agy strukturális változásának – egy teljesen új formájára utalnak, amely segítheti szavatolni az emberi agy működését akkor is, ha hosszú időn át megerőltető, az állóképességet próbára tevő feladatot végez valaki.
A Pedro Ramos-Cabrer és Alberto Cabrera-Zubizarreta vezette csapat vizsgálatában résztvevő önkéntesek agyi vizsgálati eredményei arra utalnak, hogy egy maraton során, amikor az agy glükózszintje veszélyesen lecsökken, egyes neuronok elkezdhetik felemészteni a mielint. Ez egy zsírból álló burok, amely az idegrostok körül képződik az agyban.
A mielinről ismert, hogy segíti az idegsejteket az üzenetek hatékonyabb küldésében, ám ez a védőburkolat nem csupán egy egyszerű statikus szigetelő, ahogyan azt a tudósok gondolták egykor. Az elmúlt évek kutatási eredményei azt sugallják, hogy a neuronok újra felhasználhatják ezeket, és átformálhatják vastagságukat, hogy alkalmazkodjanak a környezeti változásokhoz. A mostani eredmény ezekkel a megállapításokkal van összhangban.
A kutatók 10 futó (8 férfi és 2 nő) agyának MRI-vizsgálatát végezték el. A felvételeket egy maratoni futás előtt és után készítették, és határozott változásokat észleltek az agy mielin markereiben.
A Nature Metabolism című tudományos lapban megjelent publikáció szerint 24-48 órával a futóverseny után a sportolók eredménye azt mutatta, hogy jelentős mennyiségű mielint veszítettek el a motoros működéssel és koordinációval, valamint az érzékszervi és érzelmi integrációval összefüggő agyi régiókban. Két héttel a verseny után aztán már regenerálódtak ezek a burkok, két hónappal később pedig annál mind a hat résztvevőnél – akik folytatták a vizsgálatot – azt tapasztalták, hogy helyreállt az eredeti állapot.
A szakemberek úgy gondolják, hogy a mielin az anyagcsere egyfajta „biztonsági hálójaként” működik, lehetővé téve az átmenetileg „éhezett” agy számára, hogy tápanyaghoz jusson. A kutatók a feltételezésüket metabolikus mielin plaszticitásnak nevezték el.
A Science Alert megjegyzi: a kutatók sokáig úgy gondolták, hogy az agy még akkor sem éget zsírt, ha arra a működése miatt szükség lenne. Úgy tűnik azonban, hogy ez nem így van.
Bár az elvégzett vizsgálat kis mintán készült, az eredmények megegyeznek az egereken végzett vizsgálatok eredményével. A szervezet ebben az esetben valószínűleg aszerint jár el, hogy érdemes néhány szövetet károsítani annak érdekében, hogy a teljes szerv működése védett maradjon.
Az eredmény azokat a kognitív teszteredményeket is alátámasztja, amelyek szerint a futók lényegesen lassabb reakcióidőt mutatnak, és rosszabbul teljesítenek a memóriateszteken közvetlenül a maraton után. Az agyműködés ezután gyorsan javul a felépüléssel.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
