Szinte biztos, hogy élete során mindenki találkozik a mindennapokban csak szorulásként emlegetett székrekedés kellemetlen „élményével”. Ha rendszeresen megakasztja a napunkat ez a megerőltető esemény, cselekedjünk minél előbb, mielőtt aranyeres panaszokat okozna!
Régóta tartja magát a tévhit, hogy csak az időseknél alakulhat ki székrekedés, pedig ez nem korosztályfüggő probléma, ezért a gyerekeknél is gyakori. A székrekedés mindenkinél aranyeret okozhat. Kevesen tudják azt is, hogy az erre való hajlam öröklődhet, és gyerekeknél a székrekedés pszichés okokra is visszavezethető.
Bár az emberek többsége életében egyszer biztosan találkozik az aranyérrel, egyáltalán nem véletlen, hogy többségünk csak 50 év felett tapasztalja meg a tipikus panaszokat. Összeszedtük ennek evolúciós, illetve életmódbeli okait, illetve még tippeket is adunk a megelőzéshez és a gyógyuláshoz.
Némi kellemetlenség is befurakodhat a babavárás gyönyörű pillanatai közé, ha egy nem várt „vendéget” is hoz magával az áldott állapot. Van azért két jó hír is: nem minden várandósság jár aranyérrel. Ha mégis kialakul, a kismamák többségénél idővel elmúlik. Mindenesetre jobb felkészülni rá, ha tényleg bekövetkezik.
Érzékletes grafikákon mutatjuk be, hogy az aranyér milyen fázisokon megy keresztül, ha nem keressük fel időben a proktológust. Szakember segít értelmezni az ábrákat és tanácsot is ad.
Az emésztőszervi betegségek évente rengeteg ember halálát okozzák Magyarországon. Vajon mit csinálunk rosszul, és hogyan előzhetnénk meg a bajt?
Az ülőmunka és az ezzel az esetek többségében együtt járó, erősen inaktív életmód a 21. századi ember egyik legnagyobb problémája, amely számos betegséghez vezethet. Sajnos sokan már csak akkor kapnak észbe, amikor a sok ülés miatt igénybe vett izmok és ízületek teljesen elgyengülnek vagy éppen eldeformálódnak, ezért eredeti funkciójukat szinte alig képesek ellátni, ezzel pedig tartós fájdalmat és egyéb panaszokat is okozhatnak.
A terhesség és a szülés során a test extra terhelésnek van kitéve. Mind a várandósság idején, mind a szülés következtében gyakran alakulhat ki például aranyér, ami megnehezíti a hétköznapokat. Nem mindegy, hogyan igyekszünk megszabadulni tőle: a kenőcs vagy a kúp használata mellett nem árt az étkezésre is odafigyelni.
Léteznek panaszok, amelyeket soha nem fogunk úgy kitárgyalni, mint egy-egy torokfájást vagy orrfolyást. Ilyen az aranyér, amely sokkal több embert érint, mint azt elsőre gondolnánk. Fiataltól idősekig egyaránt.
Az ünnepek alatt leginkább a szeretteinkkel töltjük az időt. Mi is hozná jobban össze a családot, mint egy kiadós ebéd? Ilyenkor szinte lehetetlen ellenállni a finom falatoknak, és a mértéket sem egyszerű tartani, így az étkezés végén sokan úgy érzik, majd’ kidurrannak. Ha pedig főleg nehéz ételeket választunk, a vécén is kellemetlen perceket élhetünk át. Itt az ideje, hogy átgondoljuk a karácsonyi menüt, és rostban gazdag ételeket főzzünk, ezáltal esélyt se adjunk az aranyérnek. Hogy pontosan mit készítsünk, abban segítünk.
Nem is gondolnánk, hogy a mindennapi életünkben hány és hányféle módon vagyunk képesek magunk ellen véteni. Amikor szembesülünk az aranyér kínzó problémájával, érdemes visszapörgetnünk, mi mindent csináltunk rosszul, mert csak ennek alapján tudunk tovább lépni. Segítségként pontokba szedtük, mi minden vezethet(ett) az aranyér kialakulásához.
Az aranyér olyan betegség, ami a lakosság meglehetősen nagy részét érinti, mégis kínos titkolózás rejti. Pedig a kezelése, különösen, ha időben, a betegség kezdeti szakaszában elkezdjük, otthoni körülmények között is lehetséges. Bár az aranyeresség egy kellemetlen állapot, mégis fontos beszélni róla.
Aranyere mindenkinek van, hiszen ez az anatómiai egység nem más, mint egy érpárna, azaz a végbél záróizomzata felett elhelyezkedő vénás fonat. Ha azonban működésében zavar támad, az napokig vagy akár hetekig tartó szenvedést okozhat. Az aranyeres megbetegedés kialakulásáért a genetikát is okolhatjuk, kiváltó okait legtöbbször mégis az életmódunkban kell keresnünk. Leginkább a kevés mozgás, az elhízás, az egészségtelen ételek és a székrekedés az, amelyek miatt újra és újra fellángolhatnak a kínzó tünetek. Fontos, hogy tudjuk: már egy kis változtatással is enyhíthetünk az aranyeres panaszokon, amelyeket kellő tudatossággal akár hosszú távon kordában tarthatunk.
Az aranyér az elmúlt évtizedek életmódbeli változásai nyomán egyfajta civilizációs betegséggé vált, amely a negyven év feletti lakosság mintegy 50-80 százalékát is érintheti. A kórkép hátterében nem egyszer az elhízást, az ülő életmódot vagy éppen szülés utáni székelési problémákat találjuk. Megfelelő kezelés nélkül az enyhe tünetek akut, nehezen kezelhető gyulladásos betegséggé válhatnak, ezért is fontos a panaszok időbeni kezelése.
Halogatjuk a szűréseket, a népesség jelentős része pedig egyáltalán nem kezelteti magát. A megelőzéssel foglalkozóknak nincs könnyű dolga idehaza, ha orvosi vizsgálatra küldenének minket. Ugyanez családtagjainkról is elmondható. – Jó-jó, majd elmegyek… – rázzuk le őket, valahányszor aggódni kezdenek értünk.
Míg a visszereinkkel orvoshoz fordulunk, addig az aranyeres megbetegedéseket – amelyek nem mások, mint a végbél alsó szakaszának falában található vénatágulatok – a végsőkig titkoljuk, mert az aranyeres tüneteket kínosnak érezzük. Pedig a proktológushoz szégyenérzet nélkül fordulhatunk, illetve már az is sokat segíthet, ha az észlelt tüneteket időben kezelni kezdjük, például néhány jól bevált praktikával. Íme, 10 tipp a leghatékonyabbak közül.
Az utóbbi időben kicsit elcsépeltté válhatott a szó: egészségtudatosság. Pedig előbb-utóbb megérik rá az ember: rájövünk, hogy nem akarunk az árral sodródni, helyette szeretnénk a saját kezünkbe venni a sorsunkat.
Számos tabuval övezett betegség van, amiről nem szokás beszélni, pedig nagyon sokakat érint: ezek egyike az aranyér. Kevesen tudják, hogy népbetegség, aminek előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nő. Talán épp azért, mert kényelmetlen és kellemetlen a róla folytatott kommunikáció, sok tévhit övezi a betegséget.
Az elmúlt időszakban sokan voltak kénytelenek otthonról dolgozni, és ez sokak egészségén maradandó nyomot hagyott – értsük ez alatt azt a kellemetlen tünetegyüttest, amelynek diagnosztizálásakor az ember szemébe mondják: ez bizony aranyér. Mihez kezdjünk, ha nem örülünk az ilyen „aranynak”?
Mi számít aranyérnek? Ha már egyetlen egyszer is érzékelünk tünetet, vagy ha többször is előfordul? Az aranyér melyik fázisában érdemes az öngyógyítást elkezdeni, és mikor kell orvoshoz fordulni? Íme aranyér-kisokosunk.
