Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Az elmúlt időszakban sokan voltak kénytelenek otthonról dolgozni, és ez sokak egészségén maradandó nyomot hagyott – értsük ez alatt azt a kellemetlen tünetegyüttest, amelynek diagnosztizálásakor az ember szemébe mondják: ez bizony aranyér. Mihez kezdjünk, ha nem örülünk az ilyen „aranynak”?
Plusz kilók, emésztési zavarok, vércsík
„Eleinte jól éreztem magam a home office-ban. Élveztem, hogy nem kell a munkába utazgatnom és emiatt mindennap kicsípnem magam, hogy nem kellett kötelezően a kollégákkal együtt ebédeljek és hogy otthon eleve jobban tudtam koncentrálni a feladataimra. A megbetegedést megúsztam ugyan, viszont egy idő után egészen másféle tünetektől kezdtem el szenvedni. A munka és a gyerekek körüli teendők összeegyeztetése miatti extra stressztől és a következményes nasizástól állandósultak az emésztési zavaraim, a székrekedés miatti erőlködés után pedig egyre többször vettem észre piros vércsíkot a vécépapíron. Emellett sokszor volt diszkomfortérzésem is ott alul. Próbáltam időpontot szerezni szakrendelésre, de nagyon nehézkes volt, így végül magánúton jutottam el orvoshoz, mert már a legrosszabbtól tartottam” – meséli a marketingmenedzserként dolgozó Zsuzsa, aki saját bevallása szerint nyolc kilóval nyom többet mostanában, elsősorban a karanténidőszak miatti kevesebb mozgás, a sok házhoz rendelt készétel és nassolás következményeként.
Az aranyér ugyan nem kötődik szorosan a járványhoz, mégis, a home office-nak ez is lehet akár a következménye. Zsuzsa esete egyáltalán nem egyedi: egyre több aranyeres panaszról derül ki, hogy az elmúlt időszak miatti „életmódváltás” szerepet játszott a kialakulásában. Persze amikor életmódváltásról beszélünk, leginkább pozitív változásokra gondolunk, ám sokaknál a pandémia miatti otthonlét ennek pont az ellenkezőjét jelentette, mert hatására negatív szokásokat vettek fel.
A home office sötét oldala
- Mozgásszegény életforma: az otthoni munkavégzéssel óhatatlanul kevesebbet mozogtunk, hiszen még a munkába járás kilométerei is kimaradtak. Így aki nem iktatott be tudatosan testmozgást a mindennapjaiba, az a korábbinál is többet ült a fotelben, görnyedt az asztalnál, vagy akár feküdt a díványon a kényszerű semmittevés közben. Ennek köszönhetően a bélmozgása is renyhébb lett, amitől a széklet tömörebbé, keményebbé vált, illetve puffadás léphetett fel, hiszen mozgás nélkül a salakanyag is hosszabb időt tölt odabent. Ilyen feltételek mellett nem csoda, ha székrekedés alakul ki.
- Rost- és tápanyagszegény étrend: bár statisztikák szerint jóval többet főztünk otthon, mint a pandémia előtt, korántsem biztos, hogy csakis egészséges fogásokat készítettünk. A hagyományos magyar konyha még mindig sok finomított alapanyagot használ, amelyben kevés a tápanyag és a rosttartalom. Ezen kívül sokan az ételrendelés rabjaivá váltak, az pedig szinte ellenőrizhetetlen, hogyan és milyen anyagokkal készülnek ezek a kész ételek. Arról nem is beszélve, hogy home office-ban az ember jellemzően többet nassol, illetve több alkoholt is fogyaszt.
- Kevés folyadék: az otthoni munkavégzésre kényszerülők közül sokan panaszkodtak arra, hogy párhuzamosan a háztartási munkákat is el kellett látniuk, illetve a gyerekeikkel is tanulniuk kellett, ami szinte kaotikus állapotokat hozott a mindennapokba, így ebben az idegállapotban gyakran megfeledkeztek például a megfelelő folyadékbevitelről. Márpedig a kevés folyadékfogyasztás szintén keményebb székletet eredményez.
- Stressz: a járvány idején nem csak a vírus miatti aggodalmak nyomaszthattak minket, de az otthoni munkavégzés sem ment mindenkinek könnyen. Főleg, ha a család minden tagja, még a gyerekek is otthon voltak. A home office tehát számos szorongást és egyéb gyomorszűkítő érzést hozott a mindennapokba, ami egyeseknél akár a székrekedéssel ellentétes hasmenést okozva is hozzájárulhatott az aranyeres panaszok megjelenéséhez.
- Toaletten való hosszas ücsörgés: a munkahelyen nem igazán van lehetőség rá, hogy az ember a szükségesnél több időt töltsön a mellékhelyiségben, holott jócskán akadnak, akik odahaza szeretik jó hosszúra nyújtani az ottani tevékenységeiket. Az aranyér egyik legnagyobb ellensége épp a hosszas erőlködés, vagy a nagy gravitációnak kitett végbélzáróizom túráztatása, és erre a home office-ban szinte időkorlát nélkül nyílt lehetőség.
Azért nincs még itt a világvége…!
Proktológusok szerint az enyhébb aranyeres panaszok esetén elegendő „gyógymód” lehet néhány valódi – azaz valóban pozitív irányú – életmódbeli változtatás. Sokaknál ez automatikusan meg is történt azáltal, hogy újra rendszeresen munkába járnak, ám azoknak, akik továbbra is otthon maradtak, illetve hibrid rendszerben dolgoznak, tudatosan oda kell figyelniük a szükséges változtatásokra.
Fontos a napi folyadékbevitel megnövelése, valamint minél több zöldség, gyümölcs és teljes kiőrlésű gabonaféle fogyasztása. Az étkezéseknél viszont mindig tartsunk mértéket, mert még a legegészségesebb fogásból sem szabad pukkadásig teletömni a hasunkat. Inkább naponta ötször fogyasszunk alkalmanként kevesebbet, mintsem napi háromszor rengeteget!
A pandémiának köszönhető mozgásszegény mindennapokat vissza-, vagy akár teljesen át kell alakítanunk, pláne ha valakire még „karanténkilók” is felkúsztak. Érdemes bármilyen rendszeres aktivitásba belefognunk: a futás, az úszás, a kerékpározás vagy az intenzív séta remek alternatívák lehetnek.
„Sajnos az aranyeres csomók már minden vécézéskor gondot okoznak. Az orvosom szerint a pandémiás életmódom miatt sikerült egy közepesen előrehaladott aranyeret beszereznem, de egyelőre szelíd módszereket javasolt, aminek a fókuszában gyógynövényes kúp és kenőcs használata, fokozott higiénia, megfelelő táplálkozás és sport áll. Ha ezek segítenek, elkerülhetem a sebészkést” – mondja Zsuzsa, aki két legyet szeretne ütni egy csapásra: az életmódváltással nemcsak az aranyeres panaszait igyekszik megszüntetni, de a felszedett plusz kilóitól is szívesen szabadulna.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Proktis-M forgalmazója, a Phytotec Hungária Bt. közreműködésével jött létre. A cikk előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
Az utóbbi időben kicsit elcsépeltté válhatott a szó: egészségtudatosság. Pedig előbb-utóbb megérik rá az ember: rájövünk, hogy nem akarunk az árral sodródni, helyette szeretnénk a saját kezünkbe venni a sorsunkat.
Számos tabuval övezett betegség van, amiről nem szokás beszélni, pedig nagyon sokakat érint: ezek egyike az aranyér. Kevesen tudják, hogy népbetegség, aminek előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nő. Talán épp azért, mert kényelmetlen és kellemetlen a róla folytatott kommunikáció, sok tévhit övezi a betegséget.
Mi számít aranyérnek? Ha már egyetlen egyszer is érzékelünk tünetet, vagy ha többször is előfordul? Az aranyér melyik fázisában érdemes az öngyógyítást elkezdeni, és mikor kell orvoshoz fordulni? Íme aranyér-kisokosunk.