Egyes felmérések szerint a felnőtt lakosság közel fele 50 éves korára ilyen vagy olyan formában, azaz enyhébb, vagy előrehaladottabb állapotban megtapasztalja az aranyér okozta panaszokat.
Az égető, viszkető végbéltáji érzés, vérzés, a WC-n töltött fájdalmas, kellemetlen percek sokkal többek számára ismerősek, mint azt gondolnánk. Holott tudatos odafigyeléssel, szakorvossal vagy gyógyszerésszel konzultálva ez az állapot kordában tartható. De mire érdemes figyelni?
A 21. századi ember betegsége – ez is
A modern kor embere sajnos több olyan betegséggel is együtt él, amelyet elsősorban az életvitelének köszönhet. A mozgásszegény életmód, az ülőmunka, a helytelen és rendszertelen táplálkozás megviseli a szervezetünket, és ha nem figyelünk oda ezekre, a testünk előbb-utóbb jelezni fog. Ezek a jelzések pedig nem „csak” kisebb-nagyobb kellemetlenségeket, például aranyeret okozhatnak, hanem hosszú távon komoly betegségeket is, pl. szív- és érrendszeri, emésztő- vagy mozgásszervi betegségek formájában.
A változatos étrend az alapja mindennek. Van néhány dolog, amivel mi magunk is megkönnyíthetjük testünknek az emésztést: fogyasszunk rostban gazdag ételeket, zöldségeket, gyümölcsöket, bánjunk óvatosan a feldolgozott és készételekkel, csökkentsük a szénhidrátbevitelt.
A szervezetnek mindenféle tápanyagforrásra szüksége van, így az olyan sokat kárhoztatott cukorra és szénhidrátra is – igaz, nem mindegy, milyen arányban. Ha lehet, étkezzünk minden nap hasonló időben, ne fogyasszunk egyszerre nagy mennyiséget, inkább többször együnk keveset. Kerüljük a fűszeres és zsíros ételeket. Emellett az elegendő folyadék bevitele is rendkívül fontos!
Ha aranyeres panaszokkal küzdünk, de mindezeket észben tartjuk, akkor nagyban csökkenthetjük az ezzel járó napi kellemetlenségeket.
Az aranyér a végbélnyílás nyálkahártyája alatt elhelyezkedő vénás fonatból alakul ki. Az aranyeres csomók a végbél és a végbélnyílás falában keletkező vénatágulatok, melyek begyulladhatnak, vérezhetnek, megnagyobbodhatnak, néha kifordulnak vagy véralvadék képződhet bennük, és ilyenkor fájdalmassá válnak. Attól függően, hogy a végbél záróizmától merre helyezkednek el, külső vagy belső aranyérről beszélhetünk.
|
Étkezéskor ezekre érdemes figyelni: különösen ajánlott a különböző cukormentes müzlik, tejtermékek – laktózintolerancia esetében a laktózmentes termékek –, szezám-, napraforgó és lenmag, különböző csírák, zöldségek, és nem hámozott gyümölcsök fogyasztása.
Azok, akik hajlamosak a székrekedésre, mindenképp iktassák be az étrendjükbe az olyan ételeket, amelyek kicsit megmozgatják a bélrendszert. Ilyen például a savanyú káposzta, a szilvalekvár vagy a natúr joghurt. Érdemes kiiktatni az étrendünkből a fehér kenyeret és a rizst, de a hús- és a hagymafogyasztás csökkentésével is pozitív hatás érhető el, ahogyan az olyan, székrekedést okozó ételek mellőzésével is, mint a banán vagy a csokoládé.
Ahogy az étkezés, úgy a napi testmozgás sem igényel túlzottan nagy időbeli vagy anyagi ráfordítást. Itt is a rendszeresség a fontos: akár napi 15-20 perc mozgás is nagyon sokat segíthet. Lehet ez akár csak egy rövid séta – mondjuk egyik megállótól a másikig –, de online formában ma már számtalan torna, aerobik, jóga, illetve különböző nyújtó órák is elérhetők.
Kellő körültekintéssel a kerékpározásról sem kell lemondania annak, akinek aranyere van, de nekik különösen oda kell figyelniük a kényelmes nyereg és nadrág megválasztására. Ha sikerül a hétköznapokban „helyet találni” a rendszeres mozgásnak, akkor garantáltan megtaláljuk azt a formát, amely kényelmes és nem megterhelő számunkra.
Férfiak és nők is? Igen, mindenki érintett lehet
Az aranyeresség kortól és nemtől függetlenül mindenkit érinthet. Bár vannak speciális esetek, mint a genetikai hajlam vagy épp a várandósság, de ezeken kívül – épp a modernkori életmód miatt – szinte bárkinél megjelenhet. A helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód mellett az elhízás is hatással lehet a kialakulására, ugyanakkor érdemes odafigyelni az alapos altesti higiéniára is, de – különösen nők esetében – a kényelmes fehérnemű is fontos szempont lehet.
Az aranyér nem kizárólag a fent említett civilizációs okok következménye lehet. Oka lehet genetikai hajlam is, a kötőszövet szerkezetének gyengesége ugyanis örökletes. A leggyakoribb közvetlen kiváltó ok talán a székelés közbeni erőlködés, ami a székrekedés egyik következménye. Ilyenkor a vénák tágulnak, amelyek idővel vérezhetnek is.
Nőknél a terhesség alatt is gyakran előfordul, hiszen ebben az időszakban a női test szinte minden pontja folyamatosan változik. A kismedencei vénákra nehezedő nyomás, a vértérfogat növekedése, a progeszteron értágító hatása ugyancsak okozhat aranyeres panaszokat. Rendszerint ezek az aranyerek a szülés után visszahúzódnak, de ilyenkor sem árt a törődés és az óvatosság.
A betegség lefolyása, kezelése
A gyulladt aranyér fájdalmas kemény, tapintható dudorrá válik a végbélnyíláson kívül. A fájdalom székeléskor fokozódik, de azt követően sem szűnik meg teljesen, kellemetlen, feszítő, szúró fájdalom maradhat vissza, az üléskor is gondot okozva. A kívülre kerülő csomó felszíne sebesre dörzsölődhet, váladékozhat.
A végbélnyílás környékének viszketése legtöbbször csak a végbéltájék nem megfelelő tisztán tartásából adódó kellemetlenség. A fájdalmas aranyér miatt a testtájék gondos tisztítása nehezebb lehet. Általánosságban elmondható, hogy a külső aranyér fájdalmat, gyulladást okoz, míg a belső aranyér többnyire fájdalmatlan, de olykor ijesztő mértékű vérzést okoz.
A kezelés minden esetben a betegség súlyosságától függ. A kezdeti, azaz már az első és második stádiumban érdemes elkezdeni a helyi kezelést, illetve bevezetni a szükséges életmódbeli változtatásokat, hogy megelőzzük a harmad- vagy negyedfokú aranyér kialakulását – mert utóbbiak esetében előbb-utóbb olyan súlyos fájdalommal járó gyulladás alakul ki, amellyel mindenképpen szakemberhez kell fordulni.