Proktis-M
Proktis-M
Tetszett a cikk?

Bár az emberek többsége életében egyszer biztosan találkozik az aranyérrel, egyáltalán nem véletlen, hogy többségünk csak 50 év felett tapasztalja meg a tipikus panaszokat. Összeszedtük ennek evolúciós, illetve életmódbeli okait, illetve még tippeket is adunk a megelőzéshez és a gyógyuláshoz.

Nincs mit szépíteni: az öregedéssel számos olyan folyamat zajlik a szervezetben, amelyek közvetlenül vagy közvetetten, de fokozzák az aranyérbetegség kialakulásának esélyét. Elöljáróban annyit, hogy idősebb korban nemcsak a mozgáshiány, a krónikus betegségekre szedett gyógyszerek mellékhatásai, a székrekedés, az elhízás és a nem kielégítő táplálkozás, hanem az életkorral járó kötőszöveti gyengeség és a gátizmok sorvadása is szerepet kap a panasz kialakulásában.

Meggyengül a kötőszövet

A végbél zárórendszere izomszövetből, kötőszövetből és érhálózatból áll. A kötőszövetekért sajnos nem sokat tehetünk, ezeknek a rostoknak a tartása, erőssége nagyrészt a genetikán múlik. A záróizmok erőssége és az érhálózat állapota viszont életmód kérdése is.

Az aranyér egyébként mindannyiunk szervezetében ott rejtőzik. Ez egy vérrel teli „érpárna”, amely fontos szerepet játszik a széklettartásban, valamint a székletürítésben. Tökéletes záráskor ez a párna megduzzad, vérrel telítődik, ám amikor nyitni kell, akkor a vér a párnából kiürül, és utat enged a székletnek. Aranyérbetegség akkor következik be, amikor az életkorral járó (vagy egyéb okok miatti) kötőszöveti renyhülés miatt az érpárna megnyúlik, megduzzad, végül kitágul, esetleg meg is sérül.

A gátizmok sem a régiek

Kevesen tudják, mert még mindig tabu, hogy a kismedencei és a hasűri szervek megtámasztását a gátizomzat biztosítja. Ha ez gyengül, akkor a nőknél nemcsak inkontinencia (vizeletcsepegés) alakulhat ki, hanem sok egyéb mellett aranyér, vagy akár végbélsüllyedés, illetve -sérv is, főleg idősebb korban. A medencefenék izmokból és kötőszövetekből álló réteg, amely a farokcsont és a szeméremcsont között helyezkedik el, s mivel izom, ennek edzésével számos kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat.

Ugyanis a medencealapi izmok – mint egyfajta lengéscsillapítók – tartják és támasztják alá az olyan belső szerveket, mint a húgyhólyag, a végbél, vagy a nőknél a méh. Tehát a medencefenék izmainak és kötőszövetének gyengülése, időskori sorvadása tehet arról, ha az általa tartott szervek süllyedni kezdenek. A szöveti elemek sorvadásának sebessége és súlyossága mindenkinél más. Ezért prevencióként is kitűnő az intimtorna, de már meglévő panaszok esetében is óriási eredményeket lehet elérni, ha valaki rendszeresen gyakorol.

Időskori folyadékhiány

A legtöbb aranyeret időskorban a székrekedés okozza. Amikor a széklet túl hosszú ideig marad a vastagbélben mozgáshiány vagy a rostszegény táplálkozás miatt, akkor a nedvességtartalma is jelentősen csökken, emiatt keménnyé, nehezen üríthetővé válik. Az optimális székelési ingerhez pedig nélkülözhetetlen az abban részt vevő idegek és kismedencei izmok egészséges működése, márpedig az öregedés következtében éppen ezek funkciója romlik.

Jól tudjuk, hogy az idős emberek étvágya és szomjúságérzete csökken, így kevesebbet, egyoldalúbban és rendszertelenebbül táplálkoznak, egyszersmind kevesebb folyadékot isznak. A bélmozgató reflexek beindításához viszont szükség van egy bizonyos mennyiségű táplálékra. A csökkent táplálékbevitel a kevés folyadékbevitellel karöltve önmagában is jelentősen fokozza a székrekedés kockázatát, különösen, ha fizikai inaktivitás is társul hozzá.

A fránya gyógyszerek

Időskorban gyakori a mozgásszegény életmód és az inaktivitás, hiszen nő a krónikus betegségek előfordulása. Ezek sajnos akár teljesen gátat szabhatnak az aktív életmódnak.

A rendszeresen szedett gyógyszerek mellékhatásai ugyancsak hozzájárulhatnak a székrekedés kialakulásához, beleértve például a vízhajtókat, az antikolinerg szereket (amelyek egy idegi ingerület-átvivő anyagot, az acetilkolint blokkolják), fájdalomcsillapítókat vagy egyes kalcium- és vaspótló készítményeket. A pajzsmirigy csökkent működésétől a Parkinson-kóron át a cukorbetegségig számos kórkép következményeként jelenhet meg a székrekedés, emellett az izomerő csökkenése szintén nehezítheti a normál székletürítést. Nem szabad legyinteni a problémára, ugyanis több mindent lehet tenni a gyógyulás érdekében.

Tippek az életmód-változtatáshoz:

  • A folyadékban és rostos táplálékban gazdag étkezés segít a székrekedés megelőzésében. Emellett hasznos kerülni a sok cukrot, fehér lisztet, szénhidrátot.
  • Igen fontos a rendszeres mozgás, akár a napi tempós séta, akár az úszás vagy a kerékpározás. Az intimtornát is érdemes gyakorolni, mert segítségével remekül lehet fejleszteni a már gyengülésnek indult medencefenék-izomzatot.
  • Idősebb embereknél nemcsak székrekedés, hanem hasmenés is előfordulhat, ami szintén okozhat aranyeres panaszokat. Ha állandóan vagy gyakran jelentkezik, érdemes kizárni a gyulladásos bélbetegségek, ételintoleranciák lehetőségét, illetve kerülni a hashajtó hatású fűszeres táplálkozást, a dohányzást és az alkoholfogyasztást.
  • Ülés közben jó, ha egy-kétóránként beiktatunk egy párperces mozgásszünetet. Ilyenkor érdemes felállni, kinyújtóztatni, megmozgatni a tagjainkat, sétálni egy kicsit, hogy a véráramlás helyreálljon a testünkben, fokozódjon a keringés a vénákban, így a végbél körüli területen is.
  • De ha már sokat kell ülni, akkor hasznos, ha ezt egészségtudatosan kiválasztott, úgynevezett ergonomikus széken teszik az idősek. Gátizomtorna végzése, vagy instabil, gátizommunkát provokáló ülőalkalmatosság (például térdeplőszék, fitneszlabda) használata is csökkenti a kialakulás esélyét. Amellett, hogy a gerinc egészsége szempontjából is hasznosak, ezeken a székeken kisebb súly nehezedik a végbéltájékra. Akinek nem okoz gondot, az néhány órán át dolgozhat állóasztal mellett is, ezzel is tehermentesíti egy időre a végbél környéki érhálózatot.

 



Az oldalon elhelyezett tartalom a Proktis-M forgalmazója, a Phytotec Hungária Bt. közreműködésével jött létre. A cikk előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.