Az emberi test az evolúció során úgy fejlődött, hogy az életmódnak megfelelően a lehető legjobban funkcionáljon. Kimondhatjuk, hogy a testünk nem arra lett kitalálva, hogy huzamosabb időn keresztül, napi 8-10 órákat egy helyben üljön. A mozdulatlanság testünk szinte minden pontjára és funkciójára negatív hatással van: a keringéstől az izmok és az ízületek állapotán át a belső szervekig és a csontozatig. A leginkább érintett területek ezen belül a medence, a derék, a gerincünk, valamint a vállöv és a nyak, azaz paradox módon testünk azon része, amely azért felel, hogy egyenesen járni és mozogni tudjunk. Az alábbiakban sorra vesszük, hogy testünk mely területeire érdemes fokozottan figyelni, ha ülőmunkát végzünk: lényeges a rendszeres – akár irodában is végezhető – mozgás, a megfelelő étkezés és a helyes testtartás, amit tegyünk a napi rutinunk részévé.
1. Órákig egy helyben, mozdulatlanul
A helytelen testtartás következtében az izmok normál működése felborul: egyes izmok összezsugorodnak, mások pedig megnyúlnak és túlterhelődnek. A legtöbbször ezek a folyamatok azok, amelyek felelősek a nyak- és hátfájdalomért. Ez a panasz minden olyan embert érinthet, aki napja nagy részét ülve tölti, legyen szó az irodai munkát végzőkről, de ide sorolhatók például a sofőrök, buszvezetők vagy a diákok is. Ilyenkor az ágyéki gerinc porckorongjaira különösen nagy nyomás nehezedik, amely tartós derékfájáshoz és további szervi panaszokhoz is vezethet.
Fontos, hogy napközben, amikor csak módunk van rá, mozgassuk át a testünket, különös tekintettel a fent említett területekre. A Semmelweis Egyetem közelmúltban közzétett, gyógytornászok által készített oktatóvideói könnyen elvégezhető gyakorlatokat mutatnak be, amelyek segítik átmozgatni a testet a sok ülés után. A gyakorlatok elvégzése közben felfrissül a nyaki gerinc, a vállöv és a lapockák vérellátása, de kinyújthatjuk a karunkat, csuklónkat és lábunkat is, nem beszélve a legjobban terhelt derékról, medencéről és csípőről. Az elmerevedett testrészek mellett a gyakorlatsorok a finommozgások – gépelés, egérhasználat és így tovább – következtében kialakuló panaszok megelőzésében is szerepet játszanak.
Ha hajlamosak vagyunk belefelejtkezni a munkába, akkor érdemes emlékeztetőt beállítani, ami figyelmeztet arra, hogy ideje átmozgatni a tagjainkat. Természetesen a torna „kiváltható” egy rövid ebéd utáni sétával is, vagy akár azzal, hogy az autó helyett időnként a tömegközlekedést, a kerékpárt vagy a gyaloglást választjuk.
2. Károsítja a kevésbé nyilvánvaló területeket is
Amikor az ülőmunka egészségkárosító hatásairól beszélünk, vagy azt vesszük számba, mit tehetnénk annak érdekében, hogy a testünk jó kondícióját fenntartsuk, elsősorban – és gyakran kizárólag – a mozgásszerveinkre gondolunk. Holott az ülés és az ennek következtében kialakult terhelés a belső szerveinket, azok működését is károsíthatja. Az emésztőrendszerünk működésének egyes zavarai is visszavezethetők az ülőmunkára és a mozgásszegény életmódra, amelyhez az esetek többségében a rossz minőségű táplálék és a rendszertelen étkezés hatása is társul.
A rendszeres mozgás támogatja a bélmozgást, ezáltal az emésztést, és abban is segít, hogy kevésbé puffadjunk fel. Utóbbi érdekében javasolt a kiegyensúlyozott étkezés, amely sok rostot tartalmaz: ha tehetjük, minden étkezés alkalmával fogyasszunk friss zöldséget. Ha úgy érezzük, felpuffadtunk, igyunk reszelt gyömbérből és citromból készített limonádét, illetve, ha főzünk, használjunk bátran római köményt és kurkumát.
A lelassult anyagcsere számos olyan folyamatot indíthat el, amely a szervezet neuroendokrin egyensúlyának felborulásához és inzulinrezisztencia, illetve cukorbetegség kialakulásához vezethet. A nők esetében a sok ülés hatására nemcsak a hasűri szervekre, de a petefészkekre és a méhre is tartós nyomás nehezedik, ezáltal e szervek vérellátása is csökken. Ez fokozottan igaz a várandósság időszakára: ha egy kismama a terheség alatt ülőmunkát végez, még nagyobb figyelmet kell fordítania a rendszeres mozgásra.
3. Gyakori és igen kellemetlen: az aranyeres megbetegedés
A gátat és a kismedencét terhelő nyomás manapság nagyon sokaknál aranyeres panaszokhoz is vezethet, kortól és nemtől függetlenül. Az égő, viszkető érzés, székelés közbeni apró kitüremkedés esetében még visszafordítható a folyamat, de az esetleg vérző és fájdalmat okozó, kicsúszott aranyérrel már szakembert kell felkeresni, mert a kezeléshez orvosi segítség szükséges.
Az aranyér stádiumai
Az aranyér stádiumai Első stádium:
- a tünetek alig észrevehetők, az állapot fájdalommentes, jellemző lehet a végbélnyílás körüli viszketés vagy világosabb színű vér a WC papíron.
Második stádium:
- kellemetlenebb tünetek jelentkezése: fájdalom, égő, illetve idegentestérzés a végbélnyílás környékén
- az aranyér kifordulhat, de spontán visszahúzódik
- ilyenkor már előfordulhat vérrögképződés, amely okozhat vénás elzáródást is.
Harmadik stádium:
- az aranyeres csomó nem húzódik vissza spontán, de kézzel még visszahelyezhető
- fokozódhat a fájdalom és a viszketés, intenzívebb lehet a vérzés.
Negyedik stádium:
- az aranyér kifordult, nem helyezhető vissza
- a fájdalom és a viszketés mellett állandósulhat az idegentestérzet a végbélnyílásban
- nehézzé válhat a széklet visszatartása
- mindenképp érdemes orvoshoz fordulni a panaszokkal. |
Az oldalon elhelyezett tartalom a Proktis-M forgalmazója, a Phytotec Hungária Bt. közreműködésével jött létre. A cikk előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
