Vízvisszatartó parkokkal, zöldtetőkkel, esőkertekkel, süllyesztett terekkel és csatornaként funkcionáló alagutakkal veszik fel a küzdelmet a metropoliszokban a hirtelen lezúduló csapadékkal.
A német katasztrófavédelem vezetője szerint jól vizsgázott a riasztási rendszer, de az áradásokat átélő lakosok kaotikus tájékoztatásról számoltak be. Nem egyértelmű, hogy mindenki tisztában volt-e a térségben, hogy halálos veszély fenyegeti az ár miatt. Pedig a hatóságok régi és új módszerekkel is megpróbálták felhívni a figyelmet a veszélyre. A Deutsche Welle riportja.
A folyók árterein a vízvisszatartás növelésével a gazdasági károk és az árvíz-kockázatnak kitett lakosság több mint 70 százalékkal csökkenthető lenne Európa-szerte, állapította meg az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tavalyi jelentése. Az elmúlt hét katasztrofális következményekkel járó európai árvizei keserű figyelmeztetést jelentenek az egyre több tudományos tanulmányban megerősített tényre: az éghajlati kockázatok, köztük az árvizekkel szembeni védekezésben a természetalapú megoldások óriási előrelépést jelenthetnek a hagyományos mérnöki megoldásként alkalmazott szürke infrastruktúrával szemben, számos járulékos hasznot hoznak, és a legtöbb esetben gazdaságilag is megéri ezeket alkalmazni.
Az árvizek alámosták a vasútvonal mindkét vágányát a Bajkálontúli határterületen, pénteken összeomlott egy vasúti híd Nyizsnyaja Kuenga közelében, emiatt leállt a vonatközlekedés.
Armin Laschet CDU-elnök Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökeként engedte szabadjára a beépítéseket, pedig azokkal csökken az a talajfelület, ahol a kiöntött folyók vize elszivároghat.
A két leginkább árvíz sújtotta tartomány kapja ezt a pénzt – hangsúlyozta Olaf Scholz pénzügyminiszter. Merkel kancellár már meglátogatta Rajna-Pfalz tartományt, ahol a legnagyobb pusztítást végezte az árvíz, kedden pedig Észak Rajna-Vesztfália tartományba látogat, amelynek miniszterelnöke, Armin Laschet a CDU kancellárjelöltje.
Fokozott óvatosságra int a katasztrófavédelem: a nagy esőzések miatt egyes helyeken villámárvizek várhatók, amelyek még úgy is veszélyesek lehetnek, hogy a németországihoz hasonló drámai helyzettel Magyarországon nem kell számolni.
2002-ben volt már erre példa – emlékeztet a Der Spiegel. Pedig akkor jóval kisebb volt a halálos áldozatok száma, és az anyagi kár is kevésbé volt jelentős.
Az ivóvíz hiánya pusztán csak egy tünete a Magyarországon is egyre erősebben tapasztalható globális felmelegedésnek. A szakértők szerint elértünk arra a pontra, ahol már elsősorban az alkalmazkodás a feladatunk, valamint az, hogy elengedjük megszokott növényeinket a túlélés érdekében.