A kudarcok miatt az ügynök személyesen Putyint tartja felelősnek, mivel az elnök a politikai célokat fontosabbnak tekinti a megszerezhető katonai, társadalmi, illetve gazdasági haszonnál.
Kilencedik hónapja tart az orosz–ukrán háború, az utóbbi időszak eszkalációs fejleményei pedig megerősítették azt a rémképet, miszerint a konfliktus akár évekig is elhúzódhat. S bár a háború korai szakaszában még mutatkozott némi hajlandóság a közvetlen orosz–ukrán tárgyalások megkezdésére, a próbálkozások menet közben elhaltak, de nem jobb a helyzet orosz–amerikai viszonylatban sem, a kapcsolatok teljes mértékben befagytak. A diplomáciát a verbális agresszió, a fenyegetések, valamint az egymás iránti megvetés és gyűlölet helyettesíti, mely cseppet sem biztató a jövőbeni kilátások szempontjából. Vélemény.
Oscar Seara, az amerikai védelmi tárca szóvivője szerint a B61es bomba fejlesztése nem függ össze az ukrajnai eseményekkel.
Ukrajna tagadja, hogy valaha bevetettek volna olyan fegyvert, amiben radioaktív anyag lett volna, ezt az állításukat pedig most független testületek vizsgálják. Az orosz bombázások miatt közben tervezett áramszüneteket vezetnek be Kijevben.
Sok minden szól az ellen, hogy Putyin bevesse őket Ukrajnában, de a taktikai atomfegyverek valóban elővehetők a raktárakból.
A NATO és Oroszország egyszerre tart hadgyakorlatot ezekben a napokban, október végén. Noha katonai elemzők nem tartják racionálisnak, hogy Putyin atomfegyvert vessen be, a NATO részéről egyértelművé tették, pár napon belül porig rombolnák a csapatait, ha ezt mégis megteszi.
Az oroszok az atomfenyegetéssel próbálják elrettenteni a NATO-t és más országokat az ukrajnai háborúban való részvételtől.
Észak-Korea semmit nem nyerne nukleáris fegyverekkel, mindazonáltal Szöul megerősíti a védelmét – jelentette ki kedden a dél-koreai elnök, aki egyúttal elmondta, hazája igyekszik mélyíteni a biztonsági együttműködést az Egyesült Államokkal és Japánnal.
Joe Bidennek mindenképpen be kell csapnia az ajtót a nukleáris fegyverek alkalmazása előtt, csak utána keresheti, hogy merre vezet az ösvény a béke felé. Viszont az elrettentés nem azt jelenti, hogy meg kell alázni az oroszokat. Wall Street Journal elemzés.
Egyre gyakrabban fenyegetik a világot az orosz politikusok nukleáris fegyverek bevetésével. A kelet-ukrajnai területeket múlt hét végén annektált orosz államfő, Vlagyimir Putyin nehéz helyzetben van, a háborúpárti héjáknak bizonyítania kell, hogy az újabb harctéri vereségek ellenére is ura a helyzetnek.
Sajtóértesülések szerint a NATO arra figyelmeztette a tagállamait, hogy az orosz elnök Ukrajna határainál hajthat végre nukleáris tesztrobbantást.
Az oroszok elrettentése fokozza a kockázatot, hogy az Egyesült Államok belekeveredik a fegyveres viszályba. De semmiképpen nem szabad lebecsülni az orosz veszélyt, mert nagyon is elképzelhető, hogy a Kreml nukleáris eszközt robbant Ukrajnában, írja Walter Russel Mead, a Hudson Intézet neves elemzője, a New York-i Bard College professzora a Wall Street Journalban.
Korábban a csecsen vezető egy kisebb atomfegyver ukrajnai bevetését javasolta.
A Bloomberg újságírója egy amerikai think tank nyílt levele nyomán összefoglalta, miként reagálhat az Egyesült Államok elnöke, ha Vlagyimir Putyin tényleg ledob egy atombombát.
A korábbi orosz miniszterelnök annak látszatára sem ügyelt, hogy valódinak tűnjön a népszavazás, és nukleáris világháborúval fenyegetőzött.
Az ukrán elnök szerint nem lehet engedni az orosz fenyegetésnek, mert „Putyin holnap azt mondhatja, hogy Ukrajna mellett Lengyelország egy részét is akarjuk, különben atomfegyvereket fogunk bevetni”.
Hova vezetne, ha Putyin szorult helyzetében atomfegyvert vetne be? Milyen csapdába szorult? Erről írnak a nemzetközi lapok. Sajtószemle a hvg360-on.
Az ukrán társadalom morálját vették célba, hogy a hátországot törjék meg az ellentámadás elején. Az ukrán ellentámadás közben azonban a Nyugat ismét az orosz atomtól retteg.
Sokan vélték úgy az ötvenes-hatvanas években, hogy nincs esély elkerülni a termonukleáris világháborút, amelybe az emberiség java bele fog pusztulni. 1962-ben, a kubai válság idején állt ehhez legközelebb a világ. A hadseregek világszerte harckészültségben várták a kataklizmát. A magyar katonák heteken át rohamsisakban aludtak. Százmilliók olvasták napról napra elszorult torokkal a fejleményeket. A szovjet blokk sajtójából senki sem tudhatta meg, mitől volt a helyzet annyira vészterhes.
Aljakszandr Lukasenka szerint a gépek átalakításáról egyeztettek az orosz elnökkel. Arra is figyelmeztetett, hogy katonai választ adnak, ha a Nyugat provokálja őket.
