Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Oroszország a nukleáris fegyverek kérdésének „kiegyensúlyozott megközelítését” támogatja – így reagált a Kreml szóvivője arra, hogy Oroszország csecsenföldi régiójának vezetője kisebb atomfegyver ukrajnai bevetését javasolta a múlt héten. Ramzan Kadirov Oroszország kelet-ukrajnai erődítményének, Limannak az elvesztése után egy Telegram-posztban sürgetett „drasztikusabb intézkedéseket”.
ISW: Az orosz hadsereg nincs abban az állapotban, hogy taktikai nukleáris fegyvereket alkalmazzon
Dmitrij Peszkov szóvivő a The Guardian szerint újságíróknak hétfőn azt mondta: „Ez egy nagyon érzelmes pillanat. A régiók vezetőinek joguk van kifejezni a véleményüket. De még a nehéz pillanatokban is ki kell zárni az érzelmeket a kérdések bármiféle értékeléséből. Ezért mi inkább a kiegyensúlyozott, objektív értékelésekhez ragaszkodunk.”
A szóvivő arról is beszélt, hogy a nukleáris fegyverek használata az orosz nukleáris doktrína alapján csak akkor lehetséges, ha Oroszország ellen ilyen vagy más tömegpusztító fegyvert vetnek be, illetve ha hagyományos fegyverek idéznek elő olyan támadást, amely az orosz állam létét fenyegeti. Peszkov szerint, ha nukleáris fegyverkezésről van szó, semmi mást nem lehet mérlegelni.
Már a saját propagandistái is kikezdték a Kremlt a limani vereség miatt
Abban látható egyetértés uralkodik az orosz propagandahálózat jelentősebb figurái között, hogy a fronton elszenvedett vereségek elsődleges felelőse az orosz hadvezetés.
