Oroszország a nukleáris fegyverek kérdésének „kiegyensúlyozott megközelítését” támogatja – így reagált a Kreml szóvivője arra, hogy Oroszország csecsenföldi régiójának vezetője kisebb atomfegyver ukrajnai bevetését javasolta a múlt héten. Ramzan Kadirov Oroszország kelet-ukrajnai erődítményének, Limannak az elvesztése után egy Telegram-posztban sürgetett „drasztikusabb intézkedéseket”.
Az orosz egységeket hagyományosan kiképzik a nukleárisan szennyezett területen folytatott műveletekre, de az Ukrajnában harcoló szedett-vedett haderő nem lenne képes a megvalósításukra. Az oroszok saját előrenyomulásukat lehetetlenítenék el nukleáris fegyverek bevetésével egy amerikai agytröszt szerint.
Dmitrij Peszkov szóvivő a The Guardian szerint újságíróknak hétfőn azt mondta: „Ez egy nagyon érzelmes pillanat. A régiók vezetőinek joguk van kifejezni a véleményüket. De még a nehéz pillanatokban is ki kell zárni az érzelmeket a kérdések bármiféle értékeléséből. Ezért mi inkább a kiegyensúlyozott, objektív értékelésekhez ragaszkodunk.”
A szóvivő arról is beszélt, hogy a nukleáris fegyverek használata az orosz nukleáris doktrína alapján csak akkor lehetséges, ha Oroszország ellen ilyen vagy más tömegpusztító fegyvert vetnek be, illetve ha hagyományos fegyverek idéznek elő olyan támadást, amely az orosz állam létét fenyegeti. Peszkov szerint, ha nukleáris fegyverkezésről van szó, semmi mást nem lehet mérlegelni.
Abban látható egyetértés uralkodik az orosz propagandahálózat jelentősebb figurái között, hogy a fronton elszenvedett vereségek elsődleges felelőse az orosz hadvezetés.
2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.