Peszkov: Katasztrofális hatása lenne, ha Amerika nukleáris fegyvert vetne be Irán ellen
Az orosz elnöki szóvivő általa is spekulatívnak minősített sajtóértesüléseket kommentált.
Az orosz elnöki szóvivő általa is spekulatívnak minősített sajtóértesüléseket kommentált.
1984-ben jelent meg Izraelben az első híradás arról, hogy Iránt már csak egy lépés választja el az atombombától, azóta 41 év telt el, ám csak mostanra jutott el a két ország közötti konfliktus odáig, hogy Izrael nyílt háborúban próbáljon pontot tenni Teherán atomprogramjának végére. Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Friedrick Merz és Donald Trump is arról beszélt, hogy Iránnak teljesen le kell mondania az atomfegyverekről.
Csak rossz zsaru-jó zsaru trükköt játszik az izraeli miniszterelnök és Donald Trump? Lángba borul a Közel-Kelet, vagy biztonságosabb hellyé válik a világ? Hogyan dőlnek össze pillanatok alatt stabilnak látszó rezsimek? Az izraeli-iráni háború utáni forgatókönyveket latolgatja az Economist, a Financial Times, a Washington Post, a WSJ, a Die Zeit, a Spiegel, a New York Times és a legjelesebb külpolitikai elemzők.
Nem földi célpontokra, hanem műholdakra irányítanák a fegyvereket, de az eszközök megsemmisítésével kaotikus helyzetet teremtenének a földön.
Richard Grenellnek azt ajánlották, hogy tanulmányozza egy kicsit a történelmet, de egy republikánus képviselő egyszerűen leseggfejezte.
Szerinte ez teljesen nyilvánvalóan következik a NATO határainak keletre tolódásából.
Franciaország immár sokadik történelmi ajánlata ezúttal pozitív fogadtatásra talált az orosz fenyegetés és Trump-tornádó után. Az amerikai nukleáris pajzsot lehet helyettesíteni, de a számok, képességek és doktrínák szerint ennek nem lenne kellően hiteles elrettentő ereje. Márpedig a nukleáris elrettentés elsősorban “teológiai” kérdés. Elhisszük-e, hogy Franciaország akár egy Párizst érő nukleáris támadás kockáztatásával is atomfegyverrel válaszolna például arra, hogy Oroszország atombombát dob a Baltikumra? Elemzés.
Franciaország atomtölteteket szállító vadászgépeket állomásoztatna Németország területén, ha az USA valóban kivonja onnan a csapatait.
Az elnök egyre gyakrabban beszél arról, hogy hiba volt Ukrajnának lemondania atomfegyvereiről a Szovjetunió felbomlásakor.
Az amerikai elnök legújabb rendeletével Iránt vette célba.
„Az atomfegyvereink átadásáért cserébe háborút kaptunk” – mondta az ukrán elnök.
Az atomfegyverek állítólag hetekig bevetésre készen álltak.
A The Times korábban arról írt, hogy Kijev létrehozhat ilyen fegyvereket, ha az Egyesült Államok úgy dönt, hogy visszavonja tőle a támogatást.
Ezzel a lépéssel a más országok jelentette nukleáris fenyegetésre akarnak válaszolni.
Az orosz elnök provokációnak nevezte Zelenszkij kijelentését arról, hogy Ukrajna nukleáris fegyvereket hozna létre, ha nem lesz a NATO tagja.
A Honvédelmi Minisztérium a HVG kérdésére azt nem cáfolta, hogy atomfegyverek célba juttatására alkalmas amerikai repülőgépek érkezhetnek a kecskeméti repülőtérre, viszont azt kijelentette, hogy atomfegyverek behozatalát a kormány ellenzi.
Az ukrán mélységi csapások miatt Oroszország átírja nukleáris doktrínáját, amivel elvileg könnyebbé teszi az atomháború megindítását. Putyin újra blöffölhet, de a Nyugatnak reagálnia kell a bejelentésére. Brit sajtóértesülés szerint atomfegyverek célba juttatására alkalmas amerikai repülőgépek érkezhetnek a kecskeméti repülőtérre.
Az Oroszország ellen levegőből vagy a világűrből indított tömeges légicsapásról szóló hiteles információk is kiválthatják a nukleáris választ.
Kim Dzsong Unt a Koreai Központi Hírügynökség fotósai kísérték el abba a titkos urándúsító üzembe, amelyről eddig alig rendelkezett információval a világ.