Már csak a gyengék eszköze a taktikai atomfegyver, de Putyin épp ezért kényszerülhet bevetni

A Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák egy háború sorsát pecsételték meg – mi lenne, ha hasonló erejű fegyvert vetnének be az oroszok Ukrajnában? Ha a kérdés így fogalmazódik meg, talán jobban érzékelteti a kockázatot, mint amikor azt találgatják a kommentátorok, vajon alkalmaznának-e Putyin parancsára taktikai atomfegyvert. Elvégre ez a kategória mintha ártalmatlanabbnak tűnne a stratégiai atomfegyvereknél.

A stratégiai (hadászati) atomfegyverek lennének azok, amelyek a legismertebb – és remélhetőleg soha valósággá nem váló – forgatókönyv szerint egy washingtoni vagy moszkvai gombnyomásra útnak indulnának a másik nagyhatalom felé, hogy néhány perccel később jóvátehetetlen pusztítást okozzanak. Ez a pusztítás valóban olyan nagy és annyira kölcsönös lenne, hogy a stratégiai atomfegyverek szerepe kimerült és valószínűleg ezután is kimerül a kölcsönös elrettentésben. Ehhez képest más nagyságrend és más kockázat annak a lehetőségnek a moszkvai lebegtetése, hogy az ukrajnai háborúban bevetnének egy (vagy több?) efféle „kisebb”, taktikai (harcászati) atomfegyvert.

De hogy mi is az a taktikai atomfegyver, annak a meghatározása nem egyszerű.