Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Európa két pontján is nukleáris fegyverekkel tartanak hadgyakorlatot ezekben a napokban, és bár az éles és tudatos bevetést senki sem valószínűsíti, a katonai szakértők arra figyelmeztették a résztvevőket, hogy fokozottan ügyeljenek, nehogy tévedés történjen.
Belgium és Nagy-Britannia területén – vagyis Oroszország szempontjából Európa lehető legtávolabbi pontján – a NATO az idén is megtartja szokásos nukleáris hadgyakorlatát. 12 ország vesz részt benne több mint 60 repülőgéppel.
Tóta W.: Ruszkik, gyertek haza!
Régi és meghaladott panaszuk a magyaroknak, hogy bezzeg nekünk nem szállított fegyvert az Egyesült Államok 1956-ban, de ma már látjuk, milyen bölcs döntés volt az. Hiszen meghosszabbították volna a háborút! Útjába álltak volna a békének!
Ezek azok a NATO-tagállamok, amelyeknek saját nukleáris tölteteik vannak, illetve amelyek területén az Egyesült Államok nukleáris bázist tart fenn. Magyarország nem tartozik egyik kategóriába se, tehát magyar katonák nincsenek ezen a gyakorlaton.
A dolog pikantériája, hogy Oroszország is október végén rendezi ugyancsak szokásos nukleáris gyakorlatát.
