Az orwelli nagy hazugságok után most másfajta hazugságokra épülnek rendszerek Magyarországban és Lengyelországban. A demokrácia és a szabad verseny leépül és összeesküvés-elméletekben hisz mindenki. Anne Applebaum legújabb elemzésében hosszan ír Schmidt Máriáról is, szerinte ő a hazugságok egyik első számú kitalálója.
A modern Magyarország igazi arca nem a csillogó Budapest, hanem a szögesdrót a határon, az, hogy a fiatal menekülteket hagyja a földön aludni, illetve az, hogy a határőr újságírókat vegzál. Hosszú cikket írt Magyarországról az amerikai Vox újságírója.
A Sargentini-jelentés nem támadás a magyar érdekek ellen, hanem kiállás a magyar polgárok alapvető jogai mellett – véli a Momentum elnökségének tagja.
A tekintélyes brit napilapban, a The Guardianben George Szirtes közölt véleménycikket Orbán március 15-ei beszédében említett “jogi és politikai elégtételről” értekezve, kiemelve, hogy a kormányfő bosszúval fenyeget mindenkit, aki ellene van.
A rendszerváltó országokban az önkényuralmi kultúra sokkal erősebb, mint Nyugat-Európában, és ez megfelelő terep a populista politikusok fellépéséhez – mondja Gérard Roland, a Berkeley Egyetem professzora.
A demokráciát szerető emberek cselekedjenek elveik szerint, akkor is, ha világszerte válságba került a demokrácia. Két legendás egykori demokratikus ellenzéki gondolkodó, Adam Michnik és Kis János Budapesten beszélgetett a 90 éves Kornai János tiszteletére rendezett eseménysorozat alkalmából.
Nem túl hízelgő képet fest Orbán Viktorról és kormányáról szombati cikkében a The New York Times. A lap hosszasan elemzi, hogyan indult el Magyarország a 2010-es választások, vagyis a Fidesz újbóli kormányra lépése óta az autokrácia irányába, illetve hogyan vált mostanra Orbán Viktor az Európai Unió legnagyobb politikai kihívásává.
Az állam az orosz típusú adminisztratív ellehetetlenítés, fenyegetés és kirekesztés útjára lépett, vetélytársainak alapjogait fenyegeti, magyar állampolgárok kitoloncolását helyezi kilátásba. Vélemény.
Szervilis gesztusokat tesz a legbizarrabb keleti autokratáknak a magyar miniszterelnök. Ez csak azért nem vicces, mert közben nyugati partnereinket, ha úgy látja jónak, habozás nélkül küldi el melegebb égtájakra.
Orbán számára még mindig kiemelt feladat a demokratikus máz fenntartása, az, hogy őt Európa elfogadja civilizált, européer politikusnak. Vélemény.
Azt a rendszertípust, amelyik a demokrácia bizonyos formális jegyeit megtartja ugyan, de a hatalom nem leváltható, autokráciának nevezem – mondja a HVG-nek adott interjúban Kornai János.
Magyarországon a törvényeket mindenkinek be kell tartania. Kivéve a kormánynak.
A Die Zeit tudósítója utánajárt, mit jelent a valóságban az a forradalmi változás, amit Orbán Viktor ígért pártja 2010-es választási győzelme után. A lap szerint Magyarország ma egy uniós pénzből élő autokrácia, ahol a kulcsterületek, így a média, a bíróságok valamint az egyetemek Orbán és pártja kezében vannak.
Könnyű belefeküdni. Megóv kudarcoktól, kellemetlen döntésektől, vitáktól, kockázatoktól, veszélyektől. Egy dolgot tudjunk azonban: limitált a rendszer szavatossága.
Lélegezzünk föl: erkölcsi és pszichológiai értelemben a gyűlölt Orbán-rezsimnek vége. Vélemény.
A rendszerváltó államok polgárai elégedettebbek az életükkel, mint 2010-ben vagy 2006-ban, és biztatóbbnak ítélik meg a fiatalabb korosztály jövőjét is – szűri le grandiózus felmérése fő tanulságát az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). De hogy állnak boldogság ügyében a közismerten pesszimista magyarok?
A korai Fidesz bátorításként szolgált a politizáló civil szervezetek számára, és arra buzdított, hogy mindenki beszéljen szabadon.
Ahol a kormányzat leválthatatlan, azaz bebetonozta magát, ott autokrácia van – mondja Kornai János, a Harvard és a Corvinus professor emeritusa. A HVG-nek adott nagyinterjú első, a hvg.hu-n már közétett első részében kifejtette, mi jellemzi a demokráciát, az autokráciát és a diktatúrát. A másodikban a rendszerelméleti jellemzőket Magyarországra vonatkoztatja, és válaszol a címben megfogalmazott kérdésre is.
Negyedszázaddal a rendszerváltás után a posztszocialista országok népességének alig a tizede él demokráciában, Magyarországot is az autokráciák közé kormányozták – írja nemrég megjelent tanulmányában Kornai János, a Harvard és a Corvinus professor emeritusa. A HVG-nek a közelmúltban adott nagyinterjújának első részét most teljes egészében közzétesszük. A második részt holnap olvashatja oldalunkon.
Akkor is mi újságírók ellenőrzünk titeket, és nem ti minket, ha már egyetlen lapunk sem maradt. Vélemény.
