A magyar miniszterelnök kivirult a koronavírus-járvány idején, él, mint hal a vízben – mondta a Fülkében, a hvg.hu közéleti podcastjában Körösényi András. A politológus egyetemi tanárral a közelmúltban megjelent könyveiről és a vezérdemokráciákról is beszélgettünk.
A világ autokratái arra használják a járvány okozta veszélyhelyzetet, hogy a lehető legnagyobb hatalomra tegyenek szert. Sokan látják ennek a veszélyét, miközben arra is felhívják a figyelmet, hogy a demokráciák hatékonyabban tudnak harcolni a válság ellen. De amíg mindenki a védekezéssel van elfoglalva, az autokraták tudnak a zavarosban halászni.
A post-truth korában a politológia nagy kérdése, hogy demokráciák-e még azok a rendszerek, amelyeket az elmúlt évtizedekben demokráciákként könyveltünk el. Ha igen, átmentek-e valamilyen változáson, ha nem, miért nem – illetve akkor milyen berendezkedésű az adott ország. Igaz ez a fogalmi útelágazódás Magyarországra is, különösen a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Ugyanis Orbán maga sem liberális demokráciaként határozza meg rendszerét. De az akkor micsoda?
A magyarországi ellenzék rosszabb állapotban van, mint a Horthy-rendszer idején a Bécsben élő újságíró szerint.
The Transformer. Vagyis: Az átváltozó – ez Paul Lendvai Orbánról szóló cikkének címe. A magyar miniszterelnök újfent autokraták társaságába keveredett. Most a világ egyik legelismertebb külpolitikai lapja, a Foreign Affairs sorolja a világ diktátorai közé.
A liberalizmus és a demokrácia két, egymástól független érték, vagy az utóbbi az előbbiből következik? Ez merőben elméleti kérdésnek tűnt két évtizede, amikor Kis János elemezte. Ma, a filozófus legújabb tanulmányának megjelenése idején már tudjuk, hogy a probléma véresen gyakorlati.
A harmadik köztársaságot visszahozni nem lehet, de meg kell teremteni a negyediket – állítja most megjelent könyvében a filozófus.
A zsarnokság, ami Európa szívében születik – ez volt Heller Ágnes spanyol nyelvű írásának a címe, ami az El País nyomtatott kiadásában jelent meg néhány napja. Online az írás már azzal a címmel jelent meg: „Miért adta meg magát Magyarország Orbánnak?”
Kis János filozófus, az SZDSZ alapító tagja és első elnöke, a CEU professzora a legfrissebb Politikatudományi Szemlébe írt tanulmányt „Demokráciából autokráciába – A rendszertipológia és az átmenet dinamikája” címmel. Azt állítja, már nem az a választások tétje, ki nyer, hanem az, hogy a kormánypárt legalább akkorát nyer-e, mint az előző alkalommal, vagy kevesebbet. Magyarország akkor is autokrácia, ha sebezhető. Kis János új fogalmat vezet be, autokratikus áttörésről beszél.
Hiába van idén két választás is, ez békeidőszak. Ám eljön 2020. és 21., és nem lesz jó. Vélemény.
Az ukrán konfliktus miatt volt érdeke Putyinnak megfogni a paksi bővítésen keresztül Magyarországot, előtte szemmel láthatóan bizalmatlan volt – mondta Sz. Bíró Zoltán történész azon a konferencián, ahol a putyini és orbáni hatalom közti különbségeket és hasonlóságokat elemezték. Jeszenkszy Géza korábbi külügyminiszter, történész egészen különös véleményeket is hall arról, miért jó Oroszországhoz közeledni.
Tízéves mélyponton a véleménynyilvánítás és az információ szabadsága világszerte, derül ki egy friss kutatásból, amit a Politico idéz.
Az autoriter rendszerek volt a Last Week Tonight amerikai talkshow legutóbbi adásának témája. John Oliver műsorában Orbán Viktor egy lapra került Putyinnal, Trumppal és Erdogannal is.
A New York Times újságírója Budapesten járt, az alábbi megállapításokat tette: az Orbán-rendszer rosszabb, mint a republikánusok, de ők is ezen az úton haladnak, Kínánál vagy az oroszoknál viszont még jobbak vagyunk. A Fideszt szélsőjobboldalinak, Magyarországot az egyik legfiatalabb autoriter rendszernek nevezte.
Az orwelli nagy hazugságok után most másfajta hazugságokra épülnek rendszerek Magyarországban és Lengyelországban. A demokrácia és a szabad verseny leépül és összeesküvés-elméletekben hisz mindenki. Anne Applebaum legújabb elemzésében hosszan ír Schmidt Máriáról is, szerinte ő a hazugságok egyik első számú kitalálója.
A modern Magyarország igazi arca nem a csillogó Budapest, hanem a szögesdrót a határon, az, hogy a fiatal menekülteket hagyja a földön aludni, illetve az, hogy a határőr újságírókat vegzál. Hosszú cikket írt Magyarországról az amerikai Vox újságírója.
A Sargentini-jelentés nem támadás a magyar érdekek ellen, hanem kiállás a magyar polgárok alapvető jogai mellett – véli a Momentum elnökségének tagja.
A tekintélyes brit napilapban, a The Guardianben George Szirtes közölt véleménycikket Orbán március 15-ei beszédében említett “jogi és politikai elégtételről” értekezve, kiemelve, hogy a kormányfő bosszúval fenyeget mindenkit, aki ellene van.
A rendszerváltó országokban az önkényuralmi kultúra sokkal erősebb, mint Nyugat-Európában, és ez megfelelő terep a populista politikusok fellépéséhez – mondja Gérard Roland, a Berkeley Egyetem professzora.
