Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
Körösényi Andrásnak, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos tanácsadójának, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárának 2019 végén jelent meg a Manipuláció és demokrácia című könyve, amiben az Orbán-rezsimet "plebiszciter vezérdemokráciaként" írja le. Ez szerinte alkalmas keretet kínál a rendszer elméleti megragadására és empirikus leírására.
Cezarista politikai uralmat teremt, azaz formájában demokratikus, miközben tartalmában autoriter rendszer
– írta a könyvben. Erről kérdezzük a Fülkében, de a beszélgetésből kiderül az is, mit ért az alatt, hogy a 2010-től kezdődő időszakban Orbán plebiszciter diktátorrá vált.
Körösényi András
Fazekas István
Körösényinek most jelent meg egy angol nyelvű könyve is (Illés Gáborral és Gyulai Attilával közösen), aminek a címe Az Orbán-rezsim: plebiszciter vezérdemokrácia a gyakorlatban. Kérdés, hogy mi a szerzők célja a könyvvel, miközben a nemzetközi sajtóban hazánk a leggyakrabban autoriter államként van lefestve, de a diktatúrázás sem ritka.
A jelen helyzetről Körösényi azt mondta, az csak hosszabb távon dől el, hogy a koronavírus-járvány milyen hatással van a magyar berendezkedésre. Szerinte Orbán jelenleg kivirult, él, mint hal a vízben. A mostani rendszer azonban egy válsághelyzetben keletkezett 2010-ben, és kérdés, hogy mennyire válságálló a berendezkedés. Az ugyanis a beépített instabilitás része, hogy a rezsimnek névadója van, ahogyan az volt a Rákosi-korszak és a Kádár-rendszer idején is.
A bukás kiszámíthatatlan – fogalmazott.
Körösényi ezzel arra utalt, hogy a HVG-nek egy 2019 nyári interjúban azt mondta: úgy tűnik, Orbánon nem fog a golyó, leváltani csak csodával lehet.
Adásunkat itt hallgathatja meg:
