Autóvásárláskor könnyű elveszni a felszereltségi listákban, lóerőkben és hárombetűs rövidítésekben. Pedig az egyik legfontosabb kérdés ennél jóval egyszerűbb: mire fogjuk használni az autót? Napi húsz kilométerre a városban? Hetente néhány hosszabb útra? Évente tízezer vagy inkább huszonötezer kilométerre? A válasz fényében érdemes számolgatni.
A modern autókban egyre több olyan technológia dolgozik, amelyet néhány éve még legfeljebb sci-fi filmekben láthatunk. Az autó figyeli a környezetét, segít megtartani a sávot, észleli a holttérben érkező járművet, támogatja a parkolást, sőt, már arra is képes, hogy magára a sofőrre is odafigyeljen.
Legújabb podcastunkban Molnár Martin autóversenyzővel és Köves Szilárd vezetéstechnikai oktatóval járjuk körbe, hogy mit jelent az, hogy jól autót vezetni, milyen készségek, tudás és gyakorlat szükséges ahhoz, hogy a volán mögött ne csak az legyen a cél, hogy valahogyan eljussunk A-ból B-be, de valóban körültekintően legyünk jelen.
A gyakorlat azt mutatja, hogy jeges úton minimálisan nagyobb tempó is eldöntheti, megcsúszik-e az autó.
A stroke-on átesettek autóvezetési alkalmasságát pontosabban és kevesebb hibával megítélő értékelési modellt dolgoztak ki a Semmelweis Egyetem kutatói.
Magyarországon több millió embernek van érvényes jogosítványa, de sokan közülük évtizedek óta nem vezettek, mert félnek. Félnek az önálló vezetéstől, mert rutintalanok, vagy traumatikus élmények érték őket a forgalomban. Bányai Lászlóval, egy újrakezdő sofőrökre specializálódott autósiskola oktatójával vizsgáltuk meg, hogyan lehetséges lebontani ezeket a félelmeket és magabiztos vezetési tudásra szert tenni.
Nehéz meghatározni, mikor érdemes abbahagyni a vezetést, de objektív visszajelzések segíthetnek meghozni egy ilyen fontos döntést.
Az időskori depresszió egy új, innovatív szűrőeszközére utal két, nemrégiben készült tanulmány, amelyek a vezetési stílusból vonnak le következtetéseket.
A magyar rendszer viszonylag szigorú az EU-ban, Németországban például jelenleg lényegében örökre szól a jogosítvány.
Az autókba épített számítógépes rendszerek nemsokára a vezető arcát figyelve tudják majd megmondani, hogy ittas-e a sofőr, és nem engedik majd vezetni. A jelenlegi projekt eredménye szerint az észlelés pontossága 75 százalék, de ez még javulhat a jövőben.
Állítólag a családtagi oktatás visszavezetése is szerepel a KRESZ-t megújító javaslatok között.
Ittas volt, gyorsan is ment – komoly baleset is lett a vége.
Régóta húzódik a KRESZ modernizálása, a most bejelentett felülvizsgálat előtt szakértőkkel beszéltünk arról, milyen változtatásokra volna szükség.
A járőrök december 26-án délelőtt az egyik balatonfüredi parkolóban lettek figyelmesek egy autóra, amely feltűnően lassan és bizonytalanul haladt.
Visszatekintve sokan elfogadnának ilyen autós élményeket.
Digitális jogosítványt, a bírságok szigorodó, határokon átívelő behajtását és fiataloknak ideiglenes „kezdőjogosítvány” bevezetését hozhatja magával a közlekedésbiztonság javítását célzó csomagjában az Európai Unió.
Igazán tipikus az alábbi baleseti szituáció.
Éjféltől reggel 6-ig nincs helye az utakon sofőrként a friss jogsisoknak egy EU-s tervezet szerint.
Úgy tűnik, egy kis ismertségért teljesen őrült dolgokra képesek egyesek.
Nem hatotta meg őket ez a védekezés.
