A miniszterelnök kijelentette: amíg Zelenszkij „nem tér vissza a józan ész és a normalitás talajára”, a magyar kormány nem fogja támogatni az Ukrajna számára kedvező uniós döntéseket.
A kormányfő szerint csak színjátéknak tekinthető a Tisza Párt elnökének javaslata, miszerint menjenek közösen Ukrajnába, és vizsgálják meg együtt, milyen állapotban van a Barátság kőolajvezeték.
Ukrajna támogatása miatt fordul a magyar kormány minden eddiginél jobban az EU ellen, miközben folyamatos az üzengetés már nemcsak a Barátság vezeték, hanem a horvátországi kőolajszállítások miatt is. Az MNB kamatot csökkentett, Donald Trump pedig újabb vámháborúval fenyegetőzött. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az orosz-ukrán háború 4. évfordulóján vagyunk túl, hivatalosan is elindult a választási kampányidőszak, a pártok aláírásokat gyűjtenek, és utoljára ülésezett ebben a formában a parlament. Miután a Medián az eddigi legnagyobb Tisza előnyt mérte, Orbán Viktor még aznap elrendelte a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését, mert arra számít, hogy Ukrajna „akciókra készül”. Miért provokálja Zelenszkijt Orbán? Hogyan élnek túl állami támogatás nélkül a kárpátaljai menekültek? Miért látványos már most a kis pártok kudarca? Ezekről beszélget Lengyel Tibor, Németh András, Martini Noémi és Solti Hanna.
Ukrajna finomítóit Oroszország elpusztította, ezért az ország a Barátság vezetéken értékesített nyersanyagot a Mol finomítóiba. A mennyiség tetemes, viszont a vezeték leállásával Ukrajna ettől az exportbevételtől is elesik – ha igaz az exportról szóló beszámoló.
Ante Susnjar országa nevében kikérte magának a zsarolást és a nyomásgyakorlást, szerinte az Adria-kőolajvezetéket üzemeltető Janaf megbízható partner, a tranzitdíjai pedig nem magasak.
Lehet, hogy áprilisban „védelem” alá helyezik a magyar választási helyiségeket is? Orbán arra készül, hogy veresége esetén megkérdőjelezze a választási eredményt? Válságot igyekszik előidézni, amelyre hivatkozva megakadályozhatja a választást? Gyanús, hogy a magyar kormány nem értesítette a NATO-t a kritikus infrastruktúrát fenyegető helyzetről. Orbán politikai ütőkártyaként használja a Molt az EU-val szemben. Az EU-nak nem szabad tovább tűrnie, hogy Orbán visszaél a vétójoggal. Trump gazdasági kudarca mentheti meg a jogállamot az USA-ban. Témák és vélemények a világsajtóból.
Mennyire valós az energetikai infrastruktúrát fenyegető veszély, amelyre Orbán Viktor szerdai bejelentésében figyelmeztetett? Miért „jó hír mindenki számára” Gulyás Gergely szerint, amit tegnap a miniszterelnök felvázolt (és aminek a miniszter egyébként semmilyen kampányvonatkozását nem látja)? Hogyan lesz az 560 forintos benzinárból 1000 forintos? Videó.
Ha nem lenne háború, az Urals olajkeverék nem lenne olcsóbb az irányadó Brentnél, a Molnál pedig nem keletkezne „extraprofit”, amit az állam különadóval elvonhatna. Illetve az Urals elvesztése valójában nem okozhat csillagászati üzemanyagárakat, hiszen a Mol amúgy is a Brenthez áraz – ezért keletkezik „extraprofitja”.
„Moszkvának soha nem volt erősebb eszköze a NATO-ban és az EU-ban, mint most a magyar kormány” – mondja a HVG-nek Rácz András, aki emiatt az orosz provokációt sem zárja ki a választásig hátralévő időszakban. Pedig már az elmúlt hetekben is minden korábbinál feszültebbé vált Budapest és Kijev viszonya, miután az Orbán-kormány a kampány fő témájává tette a megtámadott ország szidalmazását. Szakértőkkel beszéltünk az ukránellenes kampány okairól és következményeiről.
A magyar miniszterelnök azzal vádolja az ukrán elnököt, hogy Brüsszellel és a magyar ellenzékkel együtt „összehangolt lépéseket tesz, hogy hatalomra juttasson egy ukránbarát kormányt Magyarországon”.