Tovább durvult az üzengetés a Barátság és az Adria kőolajvezetékek ügyében. Ezúttal már a horvátok is beszálltak: a magyar kormány és a Mol többször is felszólította őket, hogy nem elég egyszerűen olajat küldeniük a Barátság vezeték leállása után, a horvát állami Janaf konkrétan orosz forrásból származó kőolajat küldjön Magyarországra. A horvát kormány erre szólt, az ő szuverenitásukba aztán ne avatkozzanak bele, semmilyen zsarolásnak nem engednek. Mindenesetre jól mutatja, mennyire a kommunikációról szól ez az egész, hogy a kikötőben nem mellékesen már rakodják a nem orosz olajat a Mol számára.
A magyar kormánypropaganda eközben már ezer forintos benzinárral riogat – teljesen alaptalanul –, és mellékesen azt is beismerte, hogy a háborús nyerészkedésből finanszírozza a rezsi alacsonyabban tartását. A Mol vezetői ellen pedig bennfentes kereskedés gyanújával vizsgálatot indított az MNB, amiért másfél milliárd forintot kaszálhattak: a gyanú szerint akkor adtak el Mol-részvényeket, amikor az oroszok már megtámadták a Barátság vezetéket, de még nem volt nyilvános, hogy leállt az olajszállítás.
A legsúlyosabb lépés azonban egyértelműen az volt, hogy Orbán Viktor bejelentette, megvétózza az Ukrajnát támogató EU-lépéseket, azokat is, amelyekről már korábban megegyezés született. Erre teljes politikai össztűz zúdult rá, de ő egyelőre kitart, csak az ukrán áramszállítás blokkolásából hátrált ki. Aztán odáig sikerült eljutni, hogy egy magyar-szlovák bizottság állhat fel megvizsgálni a Barátság vezeték helyzetét, és elhangzott egy ígéret, hogy ha ez a testület mindent rendben talál, akkor nem lesz vétó. De így is egyre inkább úgy látszik, a magyar miniszterelnök olyan messzire ment el az EU-val szemben, ahonnan nincs visszaút.
Az EU-nak van egyéb baja is, legújabban például Donald Trump előbb 10, majd 15 százalékosra emelte a globális vámokat, miután az amerikai Legfelsőbb Bíróság érvénytelenítette a korábbi vámjait. Az unió erre válaszul közölte, hogy nem fogadja el a 15 százalékos vámokat, mert tavaly nem erről született megállapodás az USA-val, márpedig „az üzlet az üzlet”.
Másfél év után először újra kamatot csökkentett a Magyar Nemzeti Bank. Ez a Fidesznek jól jöhet a kampányban, de a döntés így is várható és érthető volt: az infláció sokat lassult, a forint erős, minden körülmény adott volt a kamatvágáshoz. Az igazi kérdés az, hogy mi lesz a folytatás, a márciusra várt újabb csökkentés után lesz-e további vágás az év későbbi részében. Elhangzott azért egy egészen izgalmas felvetés is: a forint hároméves csúcsra jutásában vajon mennyi szerepe van annak, hogy a Medián a HVG megbízásából végzett kutatásában 20 százalékpontos előnyt mért a Tisza Pártnak?
De ismét szó volt az MNB előző vezetéséről is. A Direkt36 arról közölt képeket, hogy 2023-ban a jegybanki botrány egyik kulcsfigurája együtt születésnapozott Matolcsy Györggyel, a HVG pedig részletesen bemutatta, hogyan épült ki tervszerűen a lenyúlás rendszere.
A hét képe: katonák vonultak a kritikus energetikai létesítményekhez, miután Orbán Viktor azt állította, hogy Ukrajna a magyar létesítményeket támadhatja.
Rendőrt hívott a polgármester, egy képviselő lemondott – igazán izgalmas fordulatokban volt gazdag a pilisjászfalui rendkívüli testületi ülés. A Pest megyei faluban az után törtek ki az indulatok, hogy kiderült, egy veszélyes hulladékokkal foglalkozó üzemet akarnak ott létrehozni.
Nincs nyugalom az akkugyárak ügyében sem. Magyar Péter mutatott be egy videót, amelyek egy férfi arról beszél, hogy a katasztrófavédelmi ellenőrzések idején elszállították a gödi üzemből a veszélyes anyagokat, a rendőrség ezt feljelentésként értékelte, a komáromi gyárból pedig az Átlátszó mutatott be egy videót, amin az ajtót is leviszi egy robbanás. A dél-koreai akkugyárak egyébként is egyre nagyobb bajban vannak világszerte.
Soha nem vásároltak annyi német vállalkozást lengyel befektetők, mint 2025-ben. A lengyel gazdaság mérete meghaladta az 1000 milliárd dollárt – ezt eddig 21 ország mondhatja el magáról, az éves GDP-növekedés 3,6 százalékos volt, az EU második legmagasabbja.
Hiába a néhány látványos fordulat, arról nincs szó, hogy megfordult volna a tőkeáramlás iránya, a német befektetők még mindig sokkal többet költenek Lengyelországban, mint fordítva. De így is fontos a változás, főleg mert sok német cég megmentőként tekint a lengyel befektetőkre.
Négy bankot megnevezett Nagy Márton az öt közül, amelynek állítása szerint maradnia kellene az országban, az ötödik hely még kiadó. A nemzetgazdasági miniszter a saját 2006-os dolgozatát is előbányászta, hogy alátámassza, miért lenne elegendő öt nagybank, az meg már más kérdés, hogy abban az írásban nem volt szó erről a témáról.
Szakértők szerint a miniszter egyszerűen próbálja elterelni a figyelmet a rendkívül kínossá vált Fertő tavi hétvége ügyéről. A HVG kérdésére közben több érintett bank is jelezte, ők rendben vannak és elkötelezettek a magyar piac iránt.
Aki 2026-ban rádiót akar hallgatni, az jórészt Mészáros Lőrinc vagy az állam csatornái közül választhat. A Fidesz teljesen uralja az étert, amely továbbra is az állampolgárok befolyásolásának fontos eszköze.
Ráadásul üzlet is van benne: a Magyar Reklámszövetség által minden évben megjelentetett reklámpiaci körkép szerint már nem csökken a rádiós hirdetési piac, sőt az elmúlt két évben nagyot nőtt. És ha ez nem lenne elég, a rádiós reklámok értékesítésének legnagyobb része – a közmédia felületeit is beleértve – ma már Mészáros Lőrinc hirdetésszervező cégén, az Atmedián fut keresztül.
Nyitóképünkön: Orbán látogatása Putyinnál 2024. július 5.- én Fotó: AFP / Alexander Nemenov