Sok szülő és tanár tart attól, hogy a járvány miatt a hagyományosan induló új tanév is digitálisra vált, ami az előzőben nem vizsgázott túl jól. Igaz, itt-ott már felsejlenek a virtuális oktatás előnyei is.
Nemigen megy át csont nélkül az Európai Parlamentben az Európai Bizottság javaslata a hétéves költségvetésről és a járvány miatti segélycsomagról. Az EP-képviselők közül sokan komolyan gondolják, hogy a pénzek kifizetését jogállamisági feltételekhez kell kötni – például Magyarország esetében.
Feladta a leckét a kormány az iskoláknak: rájuk tolta annak felelősségét, hogy a járványveszélyben is biztonságos körülmények közt folyjon az oktatás.
Már nem taszítja, inkább vonzza az ellenzéki szavazókat a közös lista, bár nem minden párt szimpatizánsait egyformán. Ezért is fontos a megállapodás a közös jelöltekről, akik mögé viszont nem lehet fél szívvel beállni, ha a fideszes ellenfél legyőzése a tét.
Miközben a veszélyhelyzet miatt a templomok is bezártak, az Orbán-kormány a szokásosnál is lelkesebben szórta a közpénzt az általa kiválasztott egyházaknak. Jutott az állami milliárdokból újabb templomfelújításokra és a lelkészek jövedelemkiegészítésére, valamint számos ingatlan tulajdonjogát is megkaphatták a járvány alatti törvénykezésnek köszönhetően.
A magánélet nem az utazásfoglalás során, csak a jachton kezdődik. Számít, hogy Borkai milyen formáját választotta a kikapcsolódásnak szemben Szijjártóval? Nem. Van jelentősége, hogy Szijjártó gatyában volt, míg Borkai anélkül? Nincs. Az nem tartozik ránk.
A Medián helyi felmérése szerint a közvélemény is három részre szakadt, de egészen máshogy, mint az önkormányzat. A kormánypárti képviselőknek és a polgármesternek valós támogatottságuk van, a polgármester ellen fordult DK-s és jobbikos képviselők mögül viszont még a saját pártjuk szavazóinak jó része is kihátrált. A relatív többséget ugyanakkor azok alkotják, akik értetlenül állnak az események előtt.
Orbán Viktor rendszerében a sajtó ellenőrzése a hatalom megőrzésének kulcsa. A magyar médiaviszonyok átalakítását 2010-ben törvényi erővel kezdték meg, bedarálták a közszolgálati médiát, újraosztották a frekvenciákat. A saját felületek építésében csak jelentéktelen sikereket értek el, de a függetleneket sikerült meggyengíteniük, majd felvásárolniuk vagy elhallgattatniuk.
Orbán Viktor alig három évvel lesz fiatalabb a következő választási kampányban, mint Horn Gyula volt 1994-es győzelme idején. A NER-gazda és választói öregedését a kormányban is problémaként azonosították, amelyet a sajtóban és a közösségi médiában igyekeznek ellensúlyozni.
1950. augusztus 19-én végezték ki a Tábornok-per néven ismert koncepciós eljárásban elítélt Sólyom László altábornagyot és hat társát. Fia, aki akkor 4 éves volt, már ismert rendező-operatőrként 1990-ben elkészített egy több órás dokumentumfilm-sorozatot a honvéd vezérkar lefejezéséről, de azt máig nem mutatták be a televíziók. A hvg360-nak adott interjújában ifjabb Sólyom László a filmeposza mellett beszél arról is, miért merült mára feledésbe az egykori ludovikás tisztikar tragédiája.
Eredményesnek látszik az Orbán-kormányok büntetőpolitikája, a rendszerváltás óta még egyszer sem volt olyan alacsony a regisztrált bűncselekmények száma, mint tavaly. A nyomozó hatóságoknak így most van idejük a "döglött ügyek" vizsgálatára is.
Az indexesek mellett tüntető katolikus pap, a színművészeti egyetem kormányzati lenyúlása ellen lemondásukkal tiltakozó tanárok – ritkán tapasztalt morális kiállások színesítették az elmúlt hetek belpolitikáját. A jóval általánosabb becsicskulást ugyanakkor a nemzedékeken átívelő tapasztalatok és az Orbán-kormány megalkuvókat jutalmazó politikája is segíti.
Egy hét múlva újabb szigorítások bejelentése várható. Norvégia sárgából zöld kategóriába került. Az M0-ás hidat egy eltört saru miatt kellett lezárni, a kormány szerint a Strabag a felelős. Idén nem tudnak rezsiutalványt ígérni a nyugdíjasoknak. Kormányinfó.
Ciklusról ciklusra veszít jelentőségéből a parlament, amit a mostani, a félidős mérleg is jól illusztrál. Kevesebb interpelláció és módosító javaslat, egyre rövidülő viták és ritkuló parlamenti ülésnapok. Az országgyűlés így mára teljesen elvesztette a kormány ellenőrzésével kapcsolatos szerepét.
Miután alaposan erodálta, csendben visszavett a „nemzeti” jelző használatából a közintézmény-névadó Orbán-kormány.
Szorosabb együttműködésre, de sok vitára is számít az ellenzéki pártok között Lakner Zoltán politológus. Az elemző a közös jelöltekről és együttműködésről szóló bejelentést értékelte, és azt latolgatta, mivel fog ez járni.
Kevés diák került be a műszaki és a természettudományi felsőoktatásba, tanárok pedig minden korábbinál kevesebben akarnak lenni.
Spéder Zoltán egykori felfedezettjéből lett az Index végnapjait meghatározó árnyalak Vaszily Miklós. A gyors karriert befutó közgazdász az Origótól az MTVA-n át a TV2-ig végigkísérte az elmúlt tíz év médiaátalakításait. Most újabb feladatot osztottak rá a NER-ben: ő próbálja majd felfuttatni Mészáros Lőrinc pénzéből a kormánypárti ütvefúró szerepére kijelölt Pesti TV-t.
Az ellenzéki szavazók negyedévente mástól várják a rendszerváltást, ezzel nem kell törődni – vallja a távozó indexesekkel szembeni várakozásokról Dull Szabolcs, a portál volt főszerkesztője. Az újságírótól megkérdeztük, hogyan viszonyul politikához, az Origóhoz és a 444-hez, és visszatekintve hogyan érzi, így kellett-e az általa vezetett szerkesztőségnek véget érnie. Portréinterjú az Index volt főszerkesztőjével.
A kormány nemigen hagy beleszólást az önkormányzatoknak az építkezések engedélyezésére vagy tiltására, a helyieket pláne nem kérdezi meg senki, de van, aki bízik abban, hogy megállítható a Balaton elvétele.
