Már a héten kiderül, hogy Schadl György mögül hány olyan végrehajtó farol ki, aki neki köszönhette pozícióját. Ebből leszűrhető lesz az is, hogy a végrehajtói kar elnökének mennyire maradt erős a hatalma, miután az általa kiépített rendszer összeomlott. Eddig négy vádlott ismerte be a bűnösségét, és tizenegy olyan szereplője maradt az ügynek, aki még érdekelt lehet abban, hogy bedobja a törölközőt.
Nem lát esélyt az érdekegyeztetésre a kormánnyal, de nem is tartaná jó ötletnek Palotás János, aki az egykori taxisblokád idején vezetett hasonló tárgyalásokat. Interjú.
A demográfiai rejtvényre ott a válasz a statisztikákban. HVG-ténytár.
A kormány milliárdos kezdőlökésével indított Makronóm gazdasági propagandát gyárt, feltalálta például az úgynevezett harmonikus növekedési indexet, amely állítása szerint jobb, mint a hagyományos, egy főre jutó GDP szerinti rangsorolás.
A meglévő rendszer fejlesztése helyett széles lefedettségű, de személyes jelenlétet nem igénylő okosmegoldásra költ százmilliárdot a kormány.
Orbán Viktor kormányzásának legújabb idénye úgy kezdődik, ahogy az előző abbamaradt: látható stratégia nélkül menedzselik a felmerülő ügyeket, az elégedetlenséget pedig sorosozással, gyurcsányozással kezelik. Az viszont zavart okoz, hogy Brüsszel beleállt a küzdelembe.
A kilencvenes években autókat lopott, egy zsarolási ügyben ismert szerb gengszterrel együtt került a rendőrség látókörébe a Völner–Schadl-ügy egyik vádlottja, akit pár éve sikkasztás miatt ítélték el, de nem kellett börtönbe vonulnia, felfüggesztettel megúszta. R. Róbert az a férfi, akit Schadl a "gazdájának" nevezett, és aki a vádirat szerint kétszázezer dolláros “váltságdíjat” csalt ki az ügy egy másik vádlottjából, miután elhitette vele, hogy Ukrajnában csecsenek elrabolták.
A Magyar Pünkösdi Egyház vezetői állítják: őket is megvezette a közpénzekkel csaló missziójuk, az ÁSZ pedig a módszertan felülvizsgálatát ígéri, miután szinte semmit nem vett észre. Az ügyészség már 2018 óta nyomozott, de csak tavaly lépett.
Békés megyében is ezer sebből vérzik a végrehajtási rendszer. Az adósok árverésekre szakosodott "vállalkozói" rétegről beszélnek, az ombudsmant két éve nem tesz semmit, a jogvédők az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
Az illiberális orbáni rendszer működése válik láthatóvá a Schadl–Völner-ügyből: a kárvallottak számára semmilyen jogorvoslati fórum nem működik, a cinkosok bármit el tudnak intézni. A nyomozati iratokban temérdek adat van rá, a per vádiratából mégis kimaradt a korrupcióval keresztül-kasul átszőtt államhatalom leleplezése.
Miközben Orbán Sztálin kedvenc propagandaidézetével üzent Brüsszelből, ikonikussá vált képek örökítették meg az elszigeteltségét.
Lakatosként dolgozott 33 évig három műszakban, folyamatos üzemben, a végén középvezetőként az MSZP társelnöke. Komjáthi Imrét az éhségmenet szervezőjeként ismerte meg az ország, de a túlóratörvény elleni tüntetés után "visszafoglalta" a lezárt Kossuth teret is. 2025-ben szerzi meg egyetemi diplomáját. De miért érezte úgy, hogy erre múlhatatlanul szüksége lesz politikusként? Interjú.
Országgyűlési képviselők és miniszterek nevei is felbukkannak a Schadl-ügy irataiban, ám hogy pontosan ki és hogyan kapcsolódik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatásban lévő elnökéhez, azt jelenleg még nehéz megállapítani. Mindenesetre összeszedtük, kik is ezek a politikusok, és a nevük milyen kontextusban merült fel.
Grafikonon mutatjuk, hogy alakult a számuk 2010 óta.
A tudományos műhely legnagyobb sztárja a világ 1452. legjobb egyetemén végzett, de jól menedzseli magát és otthonosan mozog illiberális környezetben.
Nem kell vármegyei jogú városoknak nevezni a megyei jogú városokat – ezt egy minapi rendelettel pontosította a kormány. Hogy a nyelvhasználati káoszban rendet vágjunk, a Nyelvtudományi Kutatóközponthoz fordultunk, ahol kérdéseinkre Ludányi Zsófia, a nyelvi közönségszolgálat tudományos munkatársa válaszolt.
Újra nyelvvédő szerepben tetszeleg a kormány, pedig az e tárgyban hozott korábbi intézkedéseit sem vette komolyan.
Ha lenne ellenzék, a korrupciós ügyek, a zöld ügyek és a közérdekű szakmák elégedetlensége egyaránt elég lenne, hogy megbukjon a rendszer. A másik oldal azonban látszólag nem próbál meg kitörni a rá szabott szerepből, így Orbánéknak annyi dolga van, hogy megmagyarázzák: miért is jó nekünk valójában, ha minden szövetségesünk gyűlöl minket. Belpolitikai helyzetértékelő podcast.
Hol lehet Magyarország helye a most zajló hatalmas technológiai, gazdasági, tudományos átalakulásban, teszi fel a kérdést cikkünk szerzője, Bojár Gábor fizikus, informatikus, a Graphisoft és az Aquincum Institute Of Technology egyetem alapítója. És meg is válaszolja azt: tudományos nemzeti hagyományai ápolásával Magyarország az informatikai forradalom győztesei közé kerülhetne. Véleménycikke Magyarország 2050 című sorozatunk újabb darabja.
Épületek százai kerülhetnek ingyen az egyházak tulajdonába, köztük olyanok, amelyek sosem voltak a birtokukban. A kormány február végéig újranyitotta a minden fél által lezártnak tartott kártalanítási törvényt, újabb jogcímet is teremtve az ingatlanjuttatáshoz. Egy épület átvételének azonban vannak kockázatai.
