Magyarország minden harmadik településén a lakások felében nincs internet, noha a felzárkóztatásra 2016-ban és 2018-ban 70 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott az állam az internetszolgáltatóknak. A vállalások jóindulatúan számolva is legfeljebb félig teljesültek. Nemzetközi összehasonlításban romlanak az ország fejlettségi mutatói.
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő európai uniós mutató (DESI index) alapján a 2022-es jelentésben Magyarország a 22. helyen szerepelt a 27 tagállam között az internetelérés, a digitális kompetenciák, a digitális közszolgáltatások és a digitális gazdaság összesítésében.
Bár a Miniszterelnöki Kabinetiroda szuperlatívuszokban beszélt erről a helyezésről, nehéz elhinni, hogy 2030-ig, a Nemzeti digitalizációs stratégia vállalásának megfelelően, a tíz legjobban teljesítő európai ország közé kerülne Magyarország. Már csak azért is, mert a Szupergyors internet program vállalásai szerint már 2020-tól az ország egész területén másodpercenként legalább 30 megabit sebességű internetnek kellene lennie, ez pedig még a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss országgyűlési jelentése szerint sincs így. Holott a 30 megabit a 2023-as technológiai igényeket figyelembe véve már csak nagy adag iróniával nevezhető szupergyorsnak.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
