Az újraiparosítást tervbe vevő kormányzat számára a szakmunka tűnik az egyik legfontosabbnak a magyar gazdaság masszív növekvő pályára állításában, a szakképzés mégsem vonzó a cégek számára. Az áhított német modelltől még nagyon messze vagyunk, mindeközben pedig a felduzzasztott szakiskolai rendszer egyelőre nem ad választ a minőségi problémákra.
Változások jönnek hétfőtől, majd január elsejétől is.
Több mint 10 százalékkal zuhantak a görög vállalkozásoknál átlagban a fizetések 2013-ban, egyes szektorokban ugyanakkor még ennél is nagyobb volt a csökkenés.
Egy diplomás 40 százalékkal kevesebbet keres a közszférában, mint a versenyszférában. Ez röviden azt jelenti: romló közoktatásra, közegészségügyre és közpolitikára kell felkészülnünk.
Májusban 4,0 százalékkal nőttek a keresetek a közfoglalkoztatottak nélkül számolva az egy évvel korábbiakhoz képest. A béremelkedés a versenyszférában és a költségvetési szektorban gyakorlatilag kiegyenlített 4,1, illetve 3,9 százalékos volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A horvát adóhivatal szégyenlistát állított össze azokról a cégekről, amelyek több mint három hónapja nem fizetnek bért.
Rohamosan zárkóznak fel a kínai bérek a fejlettebb államok munkavállalóinak kereseteihez. Egyes gazdagabb kínai régiókban az óránkénti nettó minimálbér már magasabb, mint a magyar. Egy-két év, és már havonta is többet visz haza egy kínai munkás a fejlettebb tartományokban, mint egy magyar minimálbéres. Ahol jobban keresnek a kínaiak, ott a megélhetés is többe kerül. Ha a kínai bérszinttel versenyez Magyarország, akkor ez egy olyan spirálba visz minket, mellyel nem tudunk fejlettségi szintet ugrani. Ráadásul Kína is egyre inkább az innovációra, fejlesztésre helyezi a hangsúlyt, miközben hazánk azokra a szektorokra nyomul rá, amelyeket a világ legnépesebb állama már kiebrudal az országból.
A legfrissebb adatok láttán úgy festhet, Magyarországon egyre többen dolgoznak, ráadásul mind magasabb bérekért. A felszínt megkapargatva azonban kiderül: a magyar munkavállalók anyagi helyzete igencsak eltérő az ország különböző régióiban. Budapesten például majdnem kényszer annyit lehet átlagban keresni, mint egyes megyékben. De van például olyan térség, ahol jobban megéri az államnak dolgozni, mint egy magáncégnek.
Vasárnap Svájcban arról tartanak népszavazást, hogy bevezessenek-e egy körülbelül 900 ezer forintos havi minimálbért. Bár a Magyarországon dolgozóknak minden bizonnyal csábítóan hangozhat ez a fizetés, az alpesi országban magasak a megélhetési költségek, ezért is akarják egyes szervezetek emelni a legalacsonyabban adható bért. Csakhogy komoly hátulütői is lehetnek az elképzelésnek, a svájciak többsége a közvélemény-kutatások szerint nem is támogatja az ötletet. Ettől függetlenül egyes cégek szép csendben már nekiállták emelni a béreket.
A MarketWatch összeállított egy listát, hogy a statisztikai adatok ellenére – melyek növekvő vagyont, béreket mutatnak – miért érezhetik mégis az amerikai munkavállalók szegénynek magukat.
Csak nálunk jóval magasabb életszínvonalat kínáló országokban vonnak el több adót és járulékot a bérekből, mint Magyarországon – olvasható ki az OECD listájából. A magyar állam a negyedik legtöbb terhet rakja a bérekre.
Legalábbis, ami a növekedést illeti. Az elmúlt négy év alatt az átlagos nyugdíjak 16,4 százalékkal nőttek, ezzel szemben az átlagos nettó bérek 13,9 százalékkal emelkedtek.
A múlt héten kérdőívben igyekeztünk megtudni olvasóinktól, hogy mit gondolnak a saját és az ország gazdasági helyzetének alakulásáról 2010 óta. Olvasóink ráadásul sokkal rosszabb színben látják az ország helyzetét, mint a sajátjukat. Ezzel szemben a válaszadók többségének javult, vagy nem romlott a jövedelmi helyzete az utóbbi négy évben, és bármennyire is lesújtó véleményük van az ország gazdasági helyzetéről, külföldre már nem özönlenének.
A rekordalacsony inflációnak köszönhetően az idén folytatódhat a reálbér-növekedés Magyarországon az Erste és a Takarékbank elemzői szerint, így a háztartások fogyasztása is mintegy 1,5-2 százalékkal bővül majd 2014-ben.
Tavaly a bruttó átlagkereset 3,4, a nettó 4,9 százalékkal nőtt a nemzetgazdaságban, 2013. január-decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete elérte a 230 700 forintot - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel pénteken aláírta a jövő évi bérekről szóló megállapodást.
A BÉM dolgozói elmaradt bérükért tüntettek hétfőn. Eddig 45 ezer forintot kaptak egy év alatt, több családnál már a közműveket is kikapcsolták. A környezetvédelmi hatóság februárban leállíttatta a termelést, a tulajdonosok csődvédelmet kértek, a szakszervezet szerint pedig szét akarják rabolni az üzemet.
Szinte biztos, hogy 100 ezer forint fölé emelkedik jövőre a minimálbér összege, ezzel pedig átlépünk egy bűvös határt. Pró és kontra érvek is vannak a béremelés mellett, ám egy kérdés ilyenkor biztosan felvetődik: mennyire reális a magyar gazdaság teljesítményéhez képest a jelenlegi bérszínvonal? Többet kellene keresnünk, netán keresünk is, csak a hivatalos statisztikákban ez nem látszik? A válaszokat a versenyképesség, foglalkoztatottsági szint és a feketemunka területén kell keresni.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a tavalyi recessziót az idén minimális, 0,3 százalékos növekedés, majd jövőre 1,3 százalék körüli, a régiós átlagtól továbbra is elmaradó fejlődés követi. Az idén a kedvező pénzpiaci környezetben a kamatszínvonal csökken, a forint erősödik, a GKI szerint a folyamat azonban jövőre megfordul.
Jövőre már nemcsak a személyi jövedelemadóból, de a járulékokból is le lehet vonni a családi adókedvezményt a formálódó 2014-es adórend szerint. Ha a törvénytervezetet elfogadja a parlament, akkor itt lehet kiszámolni, mennyit fogunk jövőre keresni.
