A legfrissebb adatok láttán úgy festhet, Magyarországon egyre többen dolgoznak, ráadásul mind magasabb bérekért. A felszínt megkapargatva azonban kiderül: a magyar munkavállalók anyagi helyzete igencsak eltérő az ország különböző régióiban. Budapesten például majdnem kényszer annyit lehet átlagban keresni, mint egyes megyékben. De van például olyan térség, ahol jobban megéri az államnak dolgozni, mint egy magáncégnek.
Vasárnap Svájcban arról tartanak népszavazást, hogy bevezessenek-e egy körülbelül 900 ezer forintos havi minimálbért. Bár a Magyarországon dolgozóknak minden bizonnyal csábítóan hangozhat ez a fizetés, az alpesi országban magasak a megélhetési költségek, ezért is akarják egyes szervezetek emelni a legalacsonyabban adható bért. Csakhogy komoly hátulütői is lehetnek az elképzelésnek, a svájciak többsége a közvélemény-kutatások szerint nem is támogatja az ötletet. Ettől függetlenül egyes cégek szép csendben már nekiállták emelni a béreket.
A MarketWatch összeállított egy listát, hogy a statisztikai adatok ellenére – melyek növekvő vagyont, béreket mutatnak – miért érezhetik mégis az amerikai munkavállalók szegénynek magukat.
Csak nálunk jóval magasabb életszínvonalat kínáló országokban vonnak el több adót és járulékot a bérekből, mint Magyarországon – olvasható ki az OECD listájából. A magyar állam a negyedik legtöbb terhet rakja a bérekre.
Legalábbis, ami a növekedést illeti. Az elmúlt négy év alatt az átlagos nyugdíjak 16,4 százalékkal nőttek, ezzel szemben az átlagos nettó bérek 13,9 százalékkal emelkedtek.
A múlt héten kérdőívben igyekeztünk megtudni olvasóinktól, hogy mit gondolnak a saját és az ország gazdasági helyzetének alakulásáról 2010 óta. Olvasóink ráadásul sokkal rosszabb színben látják az ország helyzetét, mint a sajátjukat. Ezzel szemben a válaszadók többségének javult, vagy nem romlott a jövedelmi helyzete az utóbbi négy évben, és bármennyire is lesújtó véleményük van az ország gazdasági helyzetéről, külföldre már nem özönlenének.
A rekordalacsony inflációnak köszönhetően az idén folytatódhat a reálbér-növekedés Magyarországon az Erste és a Takarékbank elemzői szerint, így a háztartások fogyasztása is mintegy 1,5-2 százalékkal bővül majd 2014-ben.
Tavaly a bruttó átlagkereset 3,4, a nettó 4,9 százalékkal nőtt a nemzetgazdaságban, 2013. január-decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete elérte a 230 700 forintot - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel pénteken aláírta a jövő évi bérekről szóló megállapodást.
A BÉM dolgozói elmaradt bérükért tüntettek hétfőn. Eddig 45 ezer forintot kaptak egy év alatt, több családnál már a közműveket is kikapcsolták. A környezetvédelmi hatóság februárban leállíttatta a termelést, a tulajdonosok csődvédelmet kértek, a szakszervezet szerint pedig szét akarják rabolni az üzemet.
Szinte biztos, hogy 100 ezer forint fölé emelkedik jövőre a minimálbér összege, ezzel pedig átlépünk egy bűvös határt. Pró és kontra érvek is vannak a béremelés mellett, ám egy kérdés ilyenkor biztosan felvetődik: mennyire reális a magyar gazdaság teljesítményéhez képest a jelenlegi bérszínvonal? Többet kellene keresnünk, netán keresünk is, csak a hivatalos statisztikákban ez nem látszik? A válaszokat a versenyképesség, foglalkoztatottsági szint és a feketemunka területén kell keresni.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a tavalyi recessziót az idén minimális, 0,3 százalékos növekedés, majd jövőre 1,3 százalék körüli, a régiós átlagtól továbbra is elmaradó fejlődés követi. Az idén a kedvező pénzpiaci környezetben a kamatszínvonal csökken, a forint erősödik, a GKI szerint a folyamat azonban jövőre megfordul.
Jövőre már nemcsak a személyi jövedelemadóból, de a járulékokból is le lehet vonni a családi adókedvezményt a formálódó 2014-es adórend szerint. Ha a törvénytervezetet elfogadja a parlament, akkor itt lehet kiszámolni, mennyit fogunk jövőre keresni.
Szlovéniában a második negyedévben éves szinten mintegy 5,9 százalékkal csökkentek a fizetések, a munkanélküliségi ráta júliusban pedig 12,9 százalékra kúszott. Mindeközben azt rebesgetik, hogy az egyik legfejlettebb újonnan csatlakozott uniós tagállam már idén pénzügyi mentőcsomagra szorulhat, mivel az állam egyedül nem valószínű, hogy egyedül meg tudja segíteni rossz helyzetben lévő bankjait.
Júniusban a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal(KSH) csütörtökön.
Az orvosok bruttó keresetének növekedéséről szolgáltatott adatok a GYEMSZI. A kórházakban és szakrendelő intézetekben foglalkoztatott orvosok átlagos bruttó havi fizetése 424 ezer forint volt 2012-ben. Az éves nettó átlagbér viszont csak 131 876 forintot tett ki.
Az informatikusok a magyar munkaerőpiac sztárjai: a friss diplomások nettó fizetése is 200 ezer forint körül van, ennél alacsonyabb kezdő bért inkább csak a kisebb városokban kínálnak. „Ha nem is a legjobban fizetett szakma, de a top háromban ott vannak az informatikusok” – állítja Gergácz Lili, a Kürt Zrt. hr-vezetője.
Egy amerikai egyetemista számításai szerint alig növekedne egy Big Mac ára, ha a McDonald's dolgozóinak órabérét az általuk kívánt 15 dollárra emelnék. A téma azért is került a középpontba, mivel az amerikai burgerlánc nemrég pénzügyi ütemtervi ajánlást fogalmazott meg dolgozóinak, melyben irreális számok szerepeltek, illetve a cég munkavállalóinak azt is javasolta, hogy vállaljanak másodállást. Mivel a McDonald's-nál elérhető bérekből nem lehet megélni.
A nettó keresetek reálértékének megőrzésére kell törekedni - konkrét számok helyett ez szerepel majd abban a bérajánlásról szóló megállapodásban, amelyet Varga Mihály hétfőn aláír a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel.
