Folynak a tárgyalások a jövő évi minimálbérről és bérminumról, de úgy tűnik, a munkáltatói oldal csak szerény emelésbe menne bele. Pedig a magyar bérek túl alacsonyak, még a visegrádi országokéhoz képest is, ami a külföldi munkavállalást fűti. A szakemberek szerint nagy béremelés kell, és azt jósolják, lesz is, bár ezt jelentősen megszenvedhetik a cégek.
A többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok első számú vezetőinek és helyetteseiknek a juttatásait és követelményeit „közelíteni szükséges a piaci vezetői bérekhez és követelményekhez, továbbá a jelenlegi prémiumok jelentős részét be kell építeni az alapbérbe” – áll a kormány kedden késő este közzétett határozatában.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Németországgal szemben a közlekedési szektorban bevezetett – nemzetközi transzferekre is kötelező érvényű - minimálbér miatt.
A Blikk kikérte az OMSZ-dolgozók fizetési listáját, amiből kiderült, hogy nagy-nagy különbségek vannak a mezítlábas mentők és a vezetők fizetései között.
Magyarországon idén 2,3 százalékos reálbér-emelkedés várható, ezzel Európa egyik legerősebb reálbér-növekedése valósulhat meg hazánkban a Hay Group felmérése szerint. Európában még a görög és az ír bérek emelkedése lesz jelentős, a legfontosabb fejlődő országokban viszont reálbér-csökkenést tapasztalnak majd a munkavállalók.
Hanem Kínában. A nyugdíjrendszerben történő változások miatt ugyanis legalább ekkora mértékben emelkedik 39 millió kínai közszolga alapbére.
Óránként az eddigi bér duplája, 2800 forint illeti meg azt a kamionsofőrt, aki Németország területére lép, még akkor is, ha magyar fuvarcégnél dolgozik. Az év elején bevezetett német törvény mégsem okozhat örömet a sofőröknek, mert a magyar munkahelyük nem bírja el a jóval magasabb fizetést. Egy munkavállaló így havonta akár 200 ezer forint költségnövekedést jelent a munkahelyének. Ezért a magyar fuvarcégek rá vannak kényszerítve, hogy ügyeskedjenek – és ők ügyeskednek.
Rubeljegyzés, olajár, forint-euró árfolyam, szegénységi statisztikák, egyenlőtlenségek növekedése, az amerikai bérek beragadása. Közeledik az év vége, így számba vettük, hogy 2014-ben melyek voltak azok az adatok, melyek akár negatív, vagy pozitív irányban ütöttek nagyot. Az idei év chartjaiból szemezgettünk.
Egy külföldi tulajdonba kerülő magyar vállalatnál átlagosan 19 százalékkal gyorsabban nőnek a bérek, mint a hazaiaknál. Nem csak a vezetők, hanem a takarítók bére is emelkedik.
A legtöbb gazdasági mutatót figyelembe véve a fiatalokat nagyon megütötte a 2008-2009-es gazdasági világválság. A gazdasági fellendülés ráadásul nem volt hozzájuk olyan kegyes, mint az idősebb generációkhoz. Ezt legjobban talán a keresetek területén lehet érzékelni.
Az újraiparosítást tervbe vevő kormányzat számára a szakmunka tűnik az egyik legfontosabbnak a magyar gazdaság masszív növekvő pályára állításában, a szakképzés mégsem vonzó a cégek számára. Az áhított német modelltől még nagyon messze vagyunk, mindeközben pedig a felduzzasztott szakiskolai rendszer egyelőre nem ad választ a minőségi problémákra.
Változások jönnek hétfőtől, majd január elsejétől is.
Több mint 10 százalékkal zuhantak a görög vállalkozásoknál átlagban a fizetések 2013-ban, egyes szektorokban ugyanakkor még ennél is nagyobb volt a csökkenés.
Egy diplomás 40 százalékkal kevesebbet keres a közszférában, mint a versenyszférában. Ez röviden azt jelenti: romló közoktatásra, közegészségügyre és közpolitikára kell felkészülnünk.
Májusban 4,0 százalékkal nőttek a keresetek a közfoglalkoztatottak nélkül számolva az egy évvel korábbiakhoz képest. A béremelkedés a versenyszférában és a költségvetési szektorban gyakorlatilag kiegyenlített 4,1, illetve 3,9 százalékos volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A horvát adóhivatal szégyenlistát állított össze azokról a cégekről, amelyek több mint három hónapja nem fizetnek bért.
Rohamosan zárkóznak fel a kínai bérek a fejlettebb államok munkavállalóinak kereseteihez. Egyes gazdagabb kínai régiókban az óránkénti nettó minimálbér már magasabb, mint a magyar. Egy-két év, és már havonta is többet visz haza egy kínai munkás a fejlettebb tartományokban, mint egy magyar minimálbéres. Ahol jobban keresnek a kínaiak, ott a megélhetés is többe kerül. Ha a kínai bérszinttel versenyez Magyarország, akkor ez egy olyan spirálba visz minket, mellyel nem tudunk fejlettségi szintet ugrani. Ráadásul Kína is egyre inkább az innovációra, fejlesztésre helyezi a hangsúlyt, miközben hazánk azokra a szektorokra nyomul rá, amelyeket a világ legnépesebb állama már kiebrudal az országból.
A legfrissebb adatok láttán úgy festhet, Magyarországon egyre többen dolgoznak, ráadásul mind magasabb bérekért. A felszínt megkapargatva azonban kiderül: a magyar munkavállalók anyagi helyzete igencsak eltérő az ország különböző régióiban. Budapesten például majdnem kényszer annyit lehet átlagban keresni, mint egyes megyékben. De van például olyan térség, ahol jobban megéri az államnak dolgozni, mint egy magáncégnek.
Vasárnap Svájcban arról tartanak népszavazást, hogy bevezessenek-e egy körülbelül 900 ezer forintos havi minimálbért. Bár a Magyarországon dolgozóknak minden bizonnyal csábítóan hangozhat ez a fizetés, az alpesi országban magasak a megélhetési költségek, ezért is akarják egyes szervezetek emelni a legalacsonyabban adható bért. Csakhogy komoly hátulütői is lehetnek az elképzelésnek, a svájciak többsége a közvélemény-kutatások szerint nem is támogatja az ötletet. Ettől függetlenül egyes cégek szép csendben már nekiállták emelni a béreket.
A MarketWatch összeállított egy listát, hogy a statisztikai adatok ellenére – melyek növekvő vagyont, béreket mutatnak – miért érezhetik mégis az amerikai munkavállalók szegénynek magukat.
