Egyebek mellett a keresetek megduplázását, a diplomás bérminimum bevezetését, valamint a köztisztviselői életpálya visszaállítását követeli az a több ezer önkormányzati köztisztviselő, aki ma reggeltől kezdett munkabeszüntetésbe az ország húsz pontján.
Januárban az átlagkeresetek csak bő 10 százalékkal nőttek éves alapon, a medián (közepes) keresetek csak bő 9 százalékkal. A közepes havi kereset nettója 374 ezer forint volt. A reálkereset csak 4,6 százalékkal nőtt.
Infláció feletti béremelést ad munkatársainak az élelmiszer-kiskereskedelmi lánc. A fizikai dolgozók fizetése jobban nő, mint a szellemieké.
Nőni fog a reálbér 2025-ben, de nagyon sok vállalatnál csak jelzésértékű a fizetésemelés, olyan is bőven akad, ahol egyáltalán nem emelik a béreket. Azt is megmérte a GKI, hogy ágazatonként és cégméret szerint mekkora emelést terveznek.
A WKW Hungária Kft. dolgozói tiltakoznak majd az alacsony bérek, a kedvezőtlenül átalakított bónusz rendszer és az egyoldalú munkaszerződés-módosítás ellen, ami a szakszervezet szerint röghöz kötné a dolgozókat.
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) szerint az áruházlánc lemaradhat a a munkavállalókért folyó versenyben.
Míg a szakképzettséget igénylő munkakörökben dolgozók akár 525 ezer forint bruttóval is számolhatnak.
Februárban már magasabb bér érkezik a dolgozók számlájára.
A Portfolio körképe szerint kifejezetten alacsony béremelési ajánlatokkal kezdik a bértárgyalásokat a vállalatok, sok helyen még a 10 százalékos emelés sem fog teljesülni.
A korábban már közölt 7 százalékból csak átlagosan 4 százalék lesz alapbérfejlesztés.
Havi bruttó 521 ezer forintot keres majd minden új belépő eladó vagy pénztáros az Aldinál a 8 százalékos emelés után. A régiek akár 721 ezer forint bruttóval is számolhatnak.
Éves szinten 10 milliárd forintot fordít bérfejlesztésre 2025-ben a Spar, a pénztárosok és eladók alapbére havi bruttó 30 ezer forinttal nő. A részleg- és áruházvezetők legalább 455 ezer bruttót keresnek majd, de olyan is lesz, aki közel egymilliós bruttó havi bérrel számolhat.
A Szilveszterre virradó éjjel megjelent kormányrendelet szerint „a tanárok számára intézményi szinten átlagosan 21,2%-os” béremelés következik.
A szakszervezet szerint az egyetemi diplomás munkavállalók bére katasztrofálisan gyenge, és jövőre is csak átlagosan 4,62 százalékkal emelkedik.
A miniszterelnök szerint 2026 előtt nem lesz bérfejlesztés a szociális ágazatban. Egy gyermekvédelmis szerint a jelenlegi alacsony fizetések mellett egyáltalán nem lehet pótolni azokat, akik felmondanak, már érdeklődők sincsenek.
Átlagosan jó ötödével tervezi emelni jövőre a tanárok bérét a kormány. Az erről szóló rendelet tervezete pénteken vált elérhetővé. A legnagyobb emelésre a Pedagógus I. fokozatba soroltak számíthatnak, a legkisebb mértékben a kutatótanárok bére nőhet.
Pontos összegekkel és a munkáltatóknak az emeléshez nyújtott segítséggel is előálltak.
A Portfolio szerint a béremelésért cserébe a munkáltatók segítséget kapnak.
Gulyás Gergely a kormányinfón egy olyan „mindenki számára elfogadható” bérmegállapodásról beszélt, melyről a napokban egyeztet az igazságügyi miniszter az OBT-vel, OBH-val és a Kúriával. Ennek részletei nem ismertek, de a Magyar Bírói Egyesület már korábban elfogadhatatlannak nevezte, ha nem tájékoztatják egy esetleges átfogó igazságügyi reformszándékról.
A szakszervezet szerint ez győzelem, ők a sztrájk befejezését javasolják.
