Lenyomja az árakat az árrésstop, de így is látványos, egy év alatt mennyit drágultak az élelmiszerek
Ez a HVG májusi bevásárlókosara.
Ez a HVG májusi bevásárlókosara.
Az árstop teljes kivezetése óta 10 százalékot drágultak az élelmiszerek, az infláción pedig legfeljebb szépségtapasz lehet bármilyen kormányzati intézkedés. Ha ugyan.
Sokan esküsznek arra, hogy el kell menni négy-öt boltba és az ott legolcsóbb termékeket megvéve vagyonokat lehet spórolni. Érdemes azonban tisztában lenni azzal, hol célszerű ellenőrizni az árakat az ilyen nagy felderítőutakon kívül és, hogy mire kell figyelni az árcédulák mellett.
Drágul a tojás és a sokáig ugyanolyan árban értékesített gyorsfagyasztott zöldség is. Mi az oka? Ennek is utánajártunk, miközben november végén néztük meg az alapélelmiszerek árát a hazai kiskereskedelmi láncoknál.
Bár az inflációt a statisztikusok 3 százalékosra mérik, az élelmiszereknél ennél nagyobb drágulást tapasztalhat, aki most boltba megy. Mi is így tettünk, ahogy minden hónap végén.
Házimunkából kalanddá alakítja a bevásárlást – így szól az ígéret a bolti sorállás megszüntetését ígérő mesterséges intelligenciáról. Az okos bevásárlókocsi a magyar vásárlókhoz is közelít; termékfelismerővel, képernyővel, kártyaterminállal.
A termékek legtöbbjének az ára nem változott, néhánynál azonban két számjegyű drágulást tapasztaltunk. Az árstop még egy utolsót odarúgott július végén a hazai boltokban.
Márciusban a kormányzati kommunikációba is bekerült a diszkontok és a hagyományos kereskedelmi láncok háborúja – de vajon a hvg.hu listáján melyik számít olcsóbbnak? Ez a húsvéti bevásárlókosár.
Most volt két éve, hogy elindult az ukrán háború és az élelmiszer-árstop, ez a két dolog határozhatta meg leginkább az azóta eltelt időszak ármozgásait. De hol tartunk most?
Megállt az élelmiszerek drágulása, ám sok okunk nincs az örömre, ha a boltokban járunk.
Véget ért a hónapok óta tartó árstagnálás, újra növekedést mértünk, amikor a vasárnapi ebédhez vásároltunk be. De mit hoz a jövő év?
Lassan újra láthatjuk, milyen az, amikor a piaci viszonyok alakítják az élelmiszerárakat, más kérdés, hogy ezt milyen árszinten tapasztalhatjuk meg a boltokban. Októberben is ügyesen kerültük ki a boltokban a kormány által elvárt kék feliratokat, és megnéztük: „spekulálnak-e" még a láncok.
Az árstop kifutásával a kormány felpörgette a multiellenes szólamokat, és talán van még, aki elhiszi, hogy a Karmelitából törik le az inflációt. Valószínűleg nem azok, akik boltba járnak.
A kormány élelmiszer-infláció ellen kidolgozott fegyvere, az ársapka képtelen volt arra, hogy fékezze a drágulást, ezzel szemben olyan szinten borította meg a piaci viszonyokat, hogy megszüntetése után is jó időbe telhet, mire azok helyreállnak.
Árfigyelő, kötelező akció, az árstop vége – csak kapkodja a fejét az, aki augusztusban élelmiszerboltba ment. Megnéztük, a sok százalékjel árnyékában hogyan is változtak az árak, mennyire vetette vissza a már elindult áresést, de kiderült az is, hogy a kristálycukorért vagy a húsért jóval többet kell fizetnünk, mint eddig.
Orbán Viktor azzal rúgta be a pénteket, hogy közölte: a multi kiskerláncok árspekulánsok. Hogy lehet, hogy mégis ők a legolcsóbbak? Júliusi bevásárlókörünk során erre is kerestük a választ. Na meg arra, milyen árakon mondhatunk búcsút a talán túl hosszú ideig velünk maradt árstopoknak.
Több élelmiszer ára csökkent a tavalyi szintre, és amelyik drágul, ott sem teszi már olyan tempóban, mint néhány hónappal ezelőtt. Beért a kormány kötelező akciója, vagy egészen másról van szó?
Rácsatlakozott a kormány az akcióvonatra, de valójában egy olajozott gépezetből igyekszik kivenni a részét. A márciusban még 40 százalékot meghaladó élelmiszer-infláció is lassan csökkenést mutat.
A bundás kenyér után a hagymaleves az új luxusétel Magyarországon, és messze még a drágulás vége. De vajon véget ér jövő hónapban az árstop? És indokolt Orbán Viktor optimizmusa? Március végén újból bevásároltunk a vasárnapi ebédre, és mi jóval borúlátóbbak vagyunk, mint a miniszterelnök.