Eljött az az idő, amikor már az élelmiszerárakról is Magyar Péter jut az eszünkbe: az ellenzéki politikus novemberben egy lengyelországi diszkontban vette szemügyre az árakat, és arra jutott, hogy azok alacsonyabbak a magyarokénál. Persze nem ő volt az első, aki erre jutott, és mi is sokszor leírtuk már ennek a legfontosabb okát: Magyarországon nemcsak általában világrekorder az áfa, hanem a kormány – ellentétben az uniós országok többségével – azzal a lehetőséggel sem igazán él, hogy az élelmiszereknél ezt csökkentse. Egy-két termékcsoportot leszámítva nálunk 27 százalékos a forgalmi adó, amire – ez szintén hungarikum – még a nagy láncoknál 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó is terhelődik. A lengyel összehasonlításra visszatérve: ott az alapvető élelmiszereknél, mondjuk egy tésztánál 5 százalékos az áfa, nálunk ugyanennél a termékcsoportnál 27+4,5 százalék megy rá. Akármekkora a verseny a kereskedők között, ennyit nem fognak benyelni.

Ezt tette szóvá természetesen Magyar Péter is, aki azonban – vagy bárki, aki a Fidesz helyett alakíthat egyszer kormányt – nem lenne könnyű helyzetben, ha döntenie kellene az áfa csökkentéséről. Az elmúlt 14 évben ugyanis a gazdaságpolitika irányítói az adórendszert a fogyasztási típusú adók felé terelték el, amelyeket minden fogyasztó megfizet. Egy radikális áfacsökkentés tehát – amellett, hogy nem feltétlenül járulna hozzá a fogyasztói árak hasonló mértékű csökkenéséhez – igen fájó bevételcsökkenést jelentene az államháztartásban – ezt látjuk egyébként most is, hiszen a magyarok még mindig félve költenek, akármennyire szeretné a kormány ennek az ellenkezőjét, és akármennyivel nőnek a bérek.

Magyarázat persze akad bőven: novemberben például a KSH és a Nemzetgazdasági Minisztérium teljes összhangban írta azt a pocsék szeptemberi fogyasztási adat indokaként, hogy az árvíz miatt vásároltak kevesebbet az emberek. Más kérdés, hogy a visszaesés leginkább a Balaton környéki megyéket érintette, márpedig nem a legnagyobb tavunk öntött ki. Az összefüggés talán az lehet, hogy az eső miatt kevesebben mentek le a Balatonhoz, és az eső miatt öntöttek ki a folyók is, a statisztikusi magyarázat mindenesetre eléggé bicsaklik.

Ráadásul a fogyasztói óvatosságon a jelek szerint nehéz változtatni: elég egy-két élelmiszer, aminek hónapról hónapra nagyot ugrik az ára, mindjárt oda a kis lelkesedés, amit esetleg két nagybevásárlás között összeszedtek maguknak. Ha végignézünk a hvg.hu bevásárlókosarán, ilyen például a tej és a tejtermékek, amelyeknek az ára kitartóan emelkedett hónapokon át, és miközben itt nem látunk csökkenést, nagyot ugrott a tojás ára is. Ez egyébként valamennyire tudható volt: a tojástermelők még a nyáron figyelmeztettek arra, hogy a termékük ára túlságosan alacsony, önköltségeiket már nem tudja fedezni a bevételük.

Jelentősen drágult ugyanakkor kosarunk egyik olyan szereplője, amelynek az ára kirobbanthatatlannak tűnt: a gyorsfagyasztott zöldborsó. Az ok: katasztrofális volt az idei termés. Nemcsak a termőterület feleződött meg, miután tavaly drága nyersanyagból csak alacsony áron tudtak értékesíteni a termelők, de a kedvezőtlen időjárás miatt az idei hozam is kisebb volt a vártnál. És hogy még tovább rontsuk a képet: az importlehetőség sem annyira adott, hiszen Magyarország eddig Európa harmadik legnagyobb zöldborsótermelőjének számított. Vagyis jó eséllyel hozzá kell szoknunk a drágább borsó gondolatához.

Valamivel olcsóbb lett az egyik legnagyobb tételnek számító csirkemellfilé, de csak az előző hónaphoz képest, és hasonló a helyzet a sertéscombbal is, amelynek az ára a januári 1567 forinthoz képest 1824 forintra kúszott fel októberre, és most legalább onnan nem mozdult tovább.

A havi drágulásokat valamennyire kompenzálják más termékek – például a friss zöldség-gyümölcsök – árának csökkenései, így kosarunk értéke mindössze 0,7 százalékkal nőtt havi alapon. Ha azonban a januári árakkal vetjük össze a mostanit, annál szembetűnőbb a drágulás: csaknem 16 százalékkal többet kellett november végén fizetni ugyanazért, mint az év elején.

Ami a számokat illeti: novemberben a négy főre számolt, négy fogásból álló ebédmenünk 8317 forintból jött ki. Egyedül az Auchanban maradt a költés 8000 forint alatt, a hipermarketet a Lidl és az Aldi követte.

Alacsonyabb kosárérték (3352 forint után 3286) jött ki az előző hónaphoz képest az alternatív élelmiszerek esetében, itt azonban csalóka a kép, hiszen az év során folyamatosan ingadoztak az árak.

Januárhoz képest mindenesetre több mint tíz százalékot estek az árak – de még így is 2,36-szor drágább ez a kosár az ugyanazon élelmiszerek nem mentes verziójánál látható legalsó árakhoz képest.

(Figyelünk, mire kíváncsiak olvasóink. Cikkünk írásában segítségünkre volt a Google Trends. Ez a tartalom a Google-lel fennálló fizetett partnerség része, amely a Google Trends népszerűsítését szolgálja.)