Méghogy nincs itt növekedés? Elég megnézni az árakat – a HVG bevásárlókosara 14,5 százalékkal drágult egy év alatt

Emlékszik még valaki 2024 júliusára? Dőltek a melegrekordok, Spanyolország nyerte a foci Eb-t, és a kötelező akciózás kivezetésével megszűnt az élelmiszerek árstopja, vagyis hosszú idő után végre piaci(bb) árakkal találkozhattunk a boltokban. A kormány persze nem bírta sokáig hatósági árazás nélkül, az árrésstop azonban legalább az aktuális piaci viszonyokat tükrözi, és nem azt, hogy valamikor régen mi mennyibe került.

A mostani alkalom így azért különleges, mert ugyan 2022 eleje – vagyis az árstop bevezetése óta – hónapról hónapra nézzük meg egy adott termékkör aktuális árait a magyarországi élelmiszeráruház-láncoknál, most először fordul elő, hogy többé-kevésbé normális összehasonlítást tudunk tenni éves alapon. Az árrésstop miatt ennek is megvannak azért a korlátai: enélkül jó eséllyel több termék esetében magasabb árat láthatnánk, bár olyan nagyon nem.

A HVG havi élelmiszerkosarában ugyanis nem átlagárat számolunk, hanem minden termékkategóriából a legolcsóbbat keressük, itt pedig úgyis az átlagosnál kisebb az az árrés, amit a kormány 30 élelmiszer esetében 10 százalékosra korlátozott.

Horváth Szabolcs

A nagy kérdés tehát az: ugyanazt a kosarat mennyiből hoztuk ki 2024. július végén és 2025 júliusának utolsó napjaiban? Nos, akkor átlagosan 7660 forintból jött ki a négy személyre szóló, négy fogásból álló ebéd, most pedig

több mint ezer forinttal nagyobb összeg, 8769 forint az átlagos költés – ez 14,5 százalékos drágulást jelent.

Akármennyire próbálkozik a kormány, ez szabad szemmel látható infláció, amelyet tovább súlyosbít, hogy ez az összeg soha nem volt ennél magasabb, még az árrésstop bevezetése előtti időszakban is 8564 forint volt (februárban) a rekord.

Nézzük, mi áll a drágulás hátterében. A legfontosabb magyarázat az időjárás, elsősorban az aszály, amely kevés termékpályát hagy érintetlenül. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont hétfőn megjelent elemzésében kiemelte: főleg a kukorica, a burgonya és az alma termésmennyiségére lehet hatással a szárazság.

Az alma messze a legnépszerűbb gyümölcs a magyar fogyasztók körében, a kategória legolcsóbb termékei felmérésünk szerint csaknem 37 százalékkal drágultak egy év alatt, és az áremelkedés aligha áll meg, hiszen erre az évre csökkenő termést jósolnak. A burgonya nagykereskedelmi árszintje 2022 vége óta beállt szint alá nem nagyon tud menni, de itt legalább nincsenek szélsőséges kilengések, mint amit akár a cseresznye, a káposzta vagy a kajszi esetében láthattunk idén. A kutatók azt írták: az aszály a nagy vízigényű hüvelyeseket és a burgonyát érinti érzékenyen, de szinte minden szántóföldi és ültetvényes növénykultúrára hatással van, főleg ha a kritikus fejlődési fázisokban jelentkezik a csapadékhiány.

A legnagyobb probléma azonban a kukorica piacán várható. Ezt megerősíti az Agrárközgazdasági Kutatóintézet legfrissebb prognózisa is, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon a tavalyi szinthez képest 11 százalékkal eshet vissza a termés. A kukorica fontos takarmánynövény, így nem mellékes, hogy a takarmánykukorica idei hazai árszintje jóval a tavalyi felett mozog, július közepén átlagosan 82,4 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát, ami az egy évvel korábbit 15 százalékkal múlta felül. A magasabb kukoricaár előbb-utóbb megjelenhet az állati eredetű termékek áraiban is, igaz, azokat más is mozgatja.

Még ott sem örülhetünk igazán, ahol havi alapon csökkentek az árak: a tojás például júniushoz képest 7,6 százalékkal kevesebbe kerül, egy év alatt viszont több mint egyharmadával nőtt az ára. Ez nem a hazai multik ármánykodásának tudható be, az egész EU-ban hasonló az éves növekedés mértéke. Jó hír, hogy egyelőre csökkenés mutatkozik a tavaszi csúcshoz képest, és elméletben jó hír lehetne az is a fogyasztóknak, hogy a tojás – a csirkehúshoz hasonlóan – az árrésstopos termékkategóriák közé tartozik, a valóságban ez azonban annyira volt elég, hogy „csupán” 21 százalékos legyen az éves drágulás a listánkon szereplő csirkemellfilé esetében.

Csökkent ezzel szemben kosarunk másik nagy tétele, a sertéscomb átlagára, egy éve még 1807 forintot kértek átlagosan egy kilóért, most ez a szint 1764 forint. Ezt szakértők annak tudják be, hogy a grillszezonban ma már nagyobb a kereslet a baromfi iránt. Az árszint csökkenése nem magyar jelenség a sertéságazatban, így az lesz a nagy kérdés, hogy a növekvő takarmányárak mellett ezt meddig tudják tartani a termelők.

A kormány mindenesetre már rég elfelejtette a pénzromlás elleni harcban alkalmazott retorikáját, szó sincs a térdre kényszerített, gyomrost kapó inflációról – Nagy Márton ezzel szemben kedden arról beszélt, hogy az év egészére az eddig prognosztizált 4,5 százalék helyett 4,7 százalékos inflációval számolnak. Legalább itt van növekedés, ha már a GDP-nél nem igazán.

De nézzük, hogyan alakultak az árak július végén. Ahogy már említettük, átlagosan 8769 forintból jött ki vasárnapi ebédünk, de a boltok között igen nagy volt a szórás.

A legolcsóbban, csaknem négyszáz forinttal kevesebb összegből a Lidlben jöttünk ki, a második lett az Auchan, a harmadik – már az átlag árszint felett – a Tesco. A legolcsóbb Lidl és a legdrágább Spar között több mint 800 forint volt a különbség.

Az alternatív élelmiszereknél Lidl, Penny, Auchan a sorrend. Itt is tapasztalható némi drágulás, ám az árszint még mindig az árrésstop előtti ár alatt van, ami főleg a laktózmentes termékek árcsökkenésének tudható be.

Nyitókép: Reviczky Zsolt